Paksaméta
Az osztrákok szerint Paks II egy jövő nélküli technológia

Az osztrákok szerint Paks II egy jövő nélküli technológia

(Az Indexen 2018. január 24-én megjelent cikk újraközlése)

A hír, mely szerint Ausztria az Európai Bírósághoz benyújtott keresetében kéri, hogy a bíróság semmisítse meg az Európai Bizottság (EB) Paks II megépítését jóváhagyó döntését, szinte minden média címoldalán hozta. Az új osztrák kormányzat környezetvédelmi minisztériuma által tett lépésből levont újságírói következtetések azonban egyelőre nem tértek ki pár fontos kérdésre, melyekkel kapcsolatban érdemes lenne tisztán látni.

gp02vff_low_res_with_credit_line.jpg

Az osztrákok szerint Paks II egy jövő nélküli technológia Tovább
A GE nyert a tenderen, de akár a Roszatommal közös cége is szállíthatja a turbinákat Paksra?

A GE nyert a tenderen, de akár a Roszatommal közös cége is szállíthatja a turbinákat Paksra?

A napokban számos helyen jelent meg a hír, hogy a GE Hungary Kft. az Alstommal közösen nyerte meg Paks II turbinatenderét, azaz ezen cégek konzorciuma szállíthatja majd a hagyományos erőművi berendezéseket (döntően az áramtermeléshez szükséges turbinákat, generátorokat és további berendezéseket) az új blokkokhoz.

A kiíráson vesztes orosz cég, a szentpétervári Szilovije Masini fellebbezett a döntés ellen, így az még nem tekinthető véglegesnek – de feltételezhető, hogy GE marad a győztes. Ám az így sem egyértelmű, ki lesz valójában a turbinák és a további berendezések szállítója. A General Electricnek többfelé vannak gyártókapacitásai, de a hírek nem tettek említést arról, hogy a gyártó akár a Roszatom tulajdonában álló orosz cég is lehet.

640px-balnpp_m_st2.jpg

A GE nyert a tenderen, de akár a Roszatommal közös cége is szállíthatja a turbinákat Paksra? Tovább
Paks 4-es reaktora eddig több mint 7 centit süllyedt már élete során – de miért fontos ez?

Paks 4-es reaktora eddig több mint 7 centit süllyedt már élete során – de miért fontos ez?

Az elmúlt napokban kiderült, hogy továbbra is süllyed a paksi 4-es reaktor. Ez nagyon látványosnak hangzik, ám valójában mára milliméteres nagyságrendről beszélünk. A kérdés, hogy számít-e ez.

Az atomerőművekben gátak sorára van szükség, hogy még a legszélsőségesebb körülmények között is megakadályozhassák a reaktorban lévő anyagok környezetbe jutását. A gátak mindegyikének folyamatosan működőképesnek és tökéletes állapotúnak kell lennie. Extrém körülmények – mint szélsőséges időjárási esemény, árvizek, szabotázs vagy terrorakciók – bármikor történhetnek.

paks_alapko.JPG

Paks 4-es reaktora eddig több mint 7 centit süllyedt már élete során – de miért fontos ez? Tovább
„Aki Majakkal foglalkozik, az soha semmiben nem lehet biztos”

„Aki Majakkal foglalkozik, az soha semmiben nem lehet biztos”

A szeptember végén Európa felett megjelent, ruténium-106 izotópot tartalmazó felhővel kapcsolatban nem az a kérdés, hogy mennyire kis mennyiségű sugárzó anyag került a levegőbe – hanem hogy a Roszatom miről tereli el a figyelmet. A témához a Majak-szakértő Nagyezsda Kutyepovától kérdeztünk. (A Paks II-t is építeni tervező Roszatom atomenergetikai vállalat üzemelteti a hírhedt oroszországi Majak nevű nukleáris létesítményt is, ahová többek között a paksi atomerőműből is szállítottak kiégett üzemanyagot.)

image2.jpg

„Aki Majakkal foglalkozik, az soha semmiben nem lehet biztos” Tovább
Nem műhold szennyezett Oroszországban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint

Nem műhold szennyezett Oroszországban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint

A szeptemberi ruténiumszennyezés ügyében továbbra sem látunk tisztán. Bár a jelek arra utalnak, hogy a szennyezés Oroszországból származik, az orosz hatóságok és a Roszatom továbbra is hárítják a felelősséget. Aktuális magyarázatukat, miszerint egy lezuhant műhold okozhatta a radioaktív izotóp szétszóródását, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség már egy hónappal ezelőtt cáfolta – legalábbis a francia IRSN szerint.

irsn_information-report_ruthenium-106-in-europe_20171109.jpg

Nem műhold szennyezett Oroszországban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint Tovább
Bontják az akadályokat Paks II. építkezése elől

Bontják az akadályokat Paks II. építkezése elől

Október elején, amikor Süli János Paks II.-vel kapcsolatban a nemzetbiztonsági bizottság előtt beszélt, a tárca nélküli miniszter legfontosabb állításnak az tűnt: személyén keresztül a kormány hivatalosan is beismerte, a projekt 22 hónapnyi csúszásban van.

Mostanra az akkor csak elharapott második tagmondatnak is kezd látszata lenni, mely szerint Süli szeretné a késedelemből a lehető legtöbb időt visszanyerni. Azt már – épp a Süli-beszédből kiindulva – levezettem, hogy a csúszás miért és hogyan törvényszerű velejárója a világban a nukleáris reaktorok építésének, és hogy a csúszás miért is jelent többletköltséget, de az időnyerés más dimenzióiról még nem volt szó.

gp0dw3_web_size_with_credit_line.jpg

Bontják az akadályokat Paks II. építkezése elől Tovább
Vagy magyar energiafüggetlenség, vagy Paks II: a kettő együtt nem megy

Vagy magyar energiafüggetlenség, vagy Paks II: a kettő együtt nem megy

November 4-én a Magyarország szabadságért küzdők áldozatára emlékezünk. Ma már önálló, szuverén Magyarországon élhetünk, de a függetlenségnek az energetika terén ma is van aktualitása: hazánk épp most dönt arról, hogy hova áll a világszinten zajló energiaforradalomban.

32942373573_9c2964156b_z.jpg

Vagy magyar energiafüggetlenség, vagy Paks II: a kettő együtt nem megy Tovább
A csúszás idő, az meg pénz – egy atomerőmű esetében is

A csúszás idő, az meg pénz – egy atomerőmű esetében is

Avagy: Miért nem fog Paks II. időre megépülni

Tegyünk félre egy pillanatra mindazt a gondolatmenetet, hogy miért nem kellene Magyarországnak az új atomerőművet építenie, s hogy miért is kapitális hiba e projektet erőltetni annak ellenére, hogy a világ már biztosan épp az ellenkező irányba halad. Ha erre képesek vagyunk, akkor gyorsan eljutunk ahhoz a kérdéshez, hogy: ha Paks II. mégis megépülne, ez mikorra történne meg?

És hogy miért fontos kérdés ez? Minden projekt csúszása anyagi veszteségekkel jár, ráadásul a világ többi részén közben folyamatosan építik ki a megújulóenergia-rendszereket. A megújulók ára egyre alacsonyabb lesz, az atomenergia ára pedig növekszik. Innentől kezdve Paks II még a várható évi több száz milliárd forintnál is többe fájhat Magyarországnak – azaz egész pontosan a magyar adófizetőknek. Na, de akkor nézzük is, mik itt a problémák a projekt csúszása körül…

A csúszás idő, az meg pénz – egy atomerőmű esetében is Tovább
Paks II: Hiteltelen ígérgetés mára a hitelfelvétel

Paks II: Hiteltelen ígérgetés mára a hitelfelvétel

Úgy tűnik, mégsem „az évszázad üzlete” Paks II 

 

Tegye fel a kezét az, aki biztosan tudja, hogy Magyarország felvett-e már akár csak egy eurónyi orosz állami hitelt is abból a 10 (vagy ahogy az idei első budapesti látogatásakor Vlagyimir Putyin orosz elnök jelezte, akár 12) milliárd euróból, amiből a kormány a Paks II. projektet túlnyomó részt – vagy akár teljesen finanszírozni szándékozik! A jó válasz az, ha nem nyújtja a kezét. Akkor is, ha rémlik valami olyasmi, hogy Lázár János, Aszódi Attila, vagy az utóbbi fölé ültetett Süli János nyilatkozott valami olyasmit, hogy olyannyira minden rendben van, hogy az első részlet lehívása már szinte holnap megtörténik. Nos, erre – tudtunkkal – márpedig a mai napig nem került sor.

pasted_image_0.png

Paks II: Hiteltelen ígérgetés mára a hitelfelvétel Tovább