Paksaméta
Paks II: Hiteltelen ígérgetés mára a hitelfelvétel

Paks II: Hiteltelen ígérgetés mára a hitelfelvétel

Úgy tűnik, mégsem „az évszázad üzlete” Paks II 

 

Tegye fel a kezét az, aki biztosan tudja, hogy Magyarország felvett-e már akár csak egy eurónyi orosz állami hitelt is abból a 10 (vagy ahogy az idei első budapesti látogatásakor Vlagyimir Putyin orosz elnök jelezte, akár 12) milliárd euróból, amiből a kormány a Paks II. projektet túlnyomó részt – vagy akár teljesen finanszírozni szándékozik! A jó válasz az, ha nem nyújtja a kezét. Akkor is, ha rémlik valami olyasmi, hogy Lázár János, Aszódi Attila, vagy az utóbbi fölé ültetett Süli János nyilatkozott valami olyasmit, hogy olyannyira minden rendben van, hogy az első részlet lehívása már szinte holnap megtörténik. Nos, erre – tudtunkkal – márpedig a mai napig nem került sor.

pasted_image_0.png

Paks II: Hiteltelen ígérgetés mára a hitelfelvétel Tovább
HIVATALOS: Paks II építése késni fog

HIVATALOS: Paks II építése késni fog

Ezzel megkezdődött Paks II drágulása

 

Süli János, a Paks II építéséért felelős miniszter elismerte: az építés egy évvel csúszni fog a tervezetthez képest. Miközben Paks II utáni további reaktorokról(!) vizionál, azzal a felelősség kérdését, a projektmenedzsment hiányosságait, és a felmerülő költségnövekedést igyekszik leplezni.

 gp0sto94o_low_res_with_credit_line.jpg

Demonstráció egy belgiumi atomerőműnél 2014-ben.

HIVATALOS: Paks II építése késni fog Tovább
Roszatom: mindenhol ugyanaz a lemez

Roszatom: mindenhol ugyanaz a lemez

A paksi, de a törökországi és a finnországi atomerőmű-építés köré is nagyon hasonló módon sző hálót az orosz nukleáris ipar zászlóshajója, noha az sem biztos, hogy bármelyik külföldi ígéretét képes lesz beváltani.

Továbbra is az építési és a biztonsági kockázatot növeli az orosz állami atomerőmű építő cég, a Roszatom nem csak Oroszországban, de Finnországban, Törökországban és Magyarországon is. Erre jutott a Greenpeace most kiadott, 2014 után frissített és kiegészített jelentése.

a_roszatom_kockazatai_2017.jpg

Roszatom: mindenhol ugyanaz a lemez Tovább
Majak: több reprocesszálás, több szennyezés

Majak: több reprocesszálás, több szennyezés

Ma van a Oroszországban Cseljabinszk közelében található Majak nevű nukleáris komplexumban történt súlyos baleset 60. évfordulója. A Greenpeace szakértői ebből az alkalomból 2017 augusztusában a helyszínen végeztek vizsgálatokat, felmérve az 1957-es, illetve a további baleseteknek, valamint az üzemi kibocsátásokból származó szennyezésnek a máig tartó környezeti hatásait. Minderről jelentés is készült, ezt foglalom össze az alábbiakban röviden.

gp0hli_web_size_with_credit_line.jpg

Majak: több reprocesszálás, több szennyezés Tovább
Néhány kérdés, amiről nincs szó...

Néhány kérdés, amiről nincs szó...

A napokban a Paks II minisztérium államtitkára, Aszódi Attila a blogján magyarázkodott, hogy milyen szempontok alapján döntöttek az orosz technológia mellett Paks II-höz. Érvelése jó néhány sebből vérzik, de ennél sokkal érdekesebbek azok a kérdések, amelyek automatikusan következnek az okfejtésből, és amelyekről mégsem beszél.

gp0storpx_web_size_with_credit_line.jpg

Néhány kérdés, amiről nincs szó... Tovább
Törésvonalak a paksi kommunikációban

Törésvonalak a paksi kommunikációban

A héten az atlatszo.hu által nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján úgy tűnik, gondok lehetnek a Paksi Atomerőmű telephelyével. Az új paksi reaktorok engedélyezése miatt elvégzett földtani kutatásokból az derült ki: a telephelyen tízezer évnél fiatalabb földrengésekre utaló nyomokat is találtak a telephely környezetében a felszínen.

clap.png

Törésvonalak a paksi kommunikációban Tovább
Egyenetlen beszéd Paks II-ről

Egyenetlen beszéd Paks II-ről

Süli János, az új paksi miniszter 2017. május 8-i sajtótájékoztatóján érdekes dolgok hangoztak el. Egyfelől beismert pár „apróságot”, amiről eddig sehogy, vagy máshogy beszéltek. Másfelől pedig olyan kijelentéseket tett, amelyek további magyarázatra szorulnának. A kijelentéseket ráadásul árnyalták a hét további eseményei: Varga Mihály és Lázár János nyilatkozatai, főleg a finanszírozás kérdésében, csak tovább növelték a zavart.

33370786400_73b84ce39a_z.jpg

Egyenetlen beszéd Paks II-ről Tovább
Paks II-vel kapcsolatban éveken át félretájékoztatott a magyar kormány

Paks II-vel kapcsolatban éveken át félretájékoztatott a magyar kormány

A brüsszeli döntés szerint a hazai adófizetőknek kéne megfizetnie Paks II-t

Paks II megépítéséhez állami támogatásra van szükség, állapította meg ma az Európai Bizottság. A döntés rácáfol a kormány eddigi nyilatkozataira, miszerint nincs állami támogatás az új atomerőműben. [1] A Greenpeace Magyarország megbízásából készült független elemzés szerint piaci körülmények között az erőmű hosszú távon is életképtelen lenne, ezért a magyar adófizetőknek évtizedekig forintszázmilliárdokkal kéne támogatnia Paks II-t. Az Unió által támasztott feltételekkel még tovább növekedtek a projekt kockázatai és várható veszteségessége.

A kormány hiába tagadta éveken át, az Európai Bizottság (EB) mai döntéséből egyértelműen kiderül: állami támogatásra van szükség az új paksi atomerőmű megépítéséhez. Az EB-döntés egybevág a Greenpeace Magyarország megbízásából készült Candole Partners-tanulmány következtetéseivel, mely azt is kimutatta, hogy Paks II üzemeltetéséhez akár évi 285 milliárd forint állami támogatásra is szükség lehet. [2] Ezt az összeget a magyar adófizetők fizetnék meg, miközben ugyanennyi pénzből évente akár 253 000 hazai háztartás áramszükségletét is meg lehetne oldani napelemekkel. [3]  Paks II piactorzító hatása miatt azonban a megújuló energiaforrások nem tudnának megfelelő mértékben terjedni hazánkban. [4]

Paks II csak tovább növelné az ország már amúgy is súlyos orosz energiafüggőségét, [5] miközben a megújuló energiarendszerek kiépítésével Magyarország a megújulók és az energiafüggetlenség pályájára állhatna. [6] Hasonlóképpen gondolkoznak erről az állampolgárok is: egy 2016-os reprezentatív közvélemény-kutatás szerint kétszer annyian ellenzik, hogy Paks II orosz állami vállalat által, orosz hitelből épüljön meg, mint amennyien támogatják; továbbá a magyarok kétharmada a megújuló energiaforrásokat részesítené előnyben, [7] a világtrendekkel összhangban. [8]

„Az állami támogatás azt jeleni, hogy az új atomerőművet a magyar lakosságnak kéne megfizetnie. Az Unió által támasztott feltételekkel pedig tovább növekedtek a projekt kockázatai és várható veszteségessége. A mai brüsszeli döntés még egyértelműbbé teszi: Paks II-t nem szabad megépítenie Magyarországnak” – mondta Perger András, a Greenpeace Magyarország energiakampány-felelőse.

gp02cm7_low_res_with_credit_line.jpgIllusztráció: Aktivisták vetítenek az atomenergia veszélyeire figyelmeztető üzeneteket Spanyolországban

Jegyzetek:

[1] Miniszterelnökség: Paks II nem tartalmaz állami támogatást:
http://nrgreport.com/cikk/2016/02/11/miniszterelnokseg-paks-ii-nem-tartalmaz-allami-tamogatast

[2] Paks II súlyos gazdasági veszteségeket jelentene Magyarországnak: http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Paks-II-Candole/

[3] Paks II évi 285,2 milliárd forint veszteséget jelenthet Magyarországnak – ennyi pénzből 253 000 háztartás áramszükségletét lehetne megoldani napelemekkel https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/27093700510/in/album-72157666566886303/

[4] A Candole-tanulmány 5.6. fejezete Paks II kiszorító hatásairól: http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/NPP%20Paks%20II%20Candole.pdf 

[5] 80% energiafüggőség?! Biztos, hogy jó irányba haladunk?
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/80-energiafuggseg/
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Hatterinformacio-Bizalomvesztes-es-szankciok-Oroszorszaggal-es-a-Roszatommal-szemben/

[6] Állampolgárok termelhetnék meg az EU áramszükségletének 45%-át 2050-re
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Allampolgarok-termelhetnek-meg-az-EU-aramszuksegletenek-45-at-2050-re/

[7] A Greenpeace Magyarország megbízásából a Medián 2016. decemberben végzett közvélemény-kutatása, a magyar lakosságra reprezentatív 1200 fős mintára:
https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/albums/72157678788112222

[8] Eurostat:
http://ec.europa.eu/eurostat/web/energy/data/shares

Korábbi sajtóközleményeink a témában:

A magyaroknak továbbra sem érdeke Paks II megépítése
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/A-magyaroknak-tovabbra-sem-erdeke-Paks-II-megepitese/

Magyarok–Paks II: 2–0, Újabb vereség Brüsszelben: az EU részletes vizsgálatot indít tiltott állami támogatás miatt Paks II ügyében:
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/MagyarokPaks-II-20/

Paks II: 60 év függőség
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Orban-Putyin-Paks-II-rl/

Magyarok–Paks II: 1–0 – Az EU kötelezettségszegési eljárást indít a közbeszerzés elmaradása miatt
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Magyarok-PaksII-1-0/   

Paks II súlyos gazdasági veszteségeket jelentene Magyarországnak:
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Paks-II-Candole/
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Paks-II-Candole/sajtohatteranyag/

Paks II-vel kapcsolatban éveken át félretájékoztatott a magyar kormány Tovább
Paks II súlyos gazdasági veszteségeket jelentene Magyarországnak

Paks II súlyos gazdasági veszteségeket jelentene Magyarországnak

A Greenpeace megbízásából készült új gazdasági tanulmány bemutatja: Paks II csak nagymértékű állami támogatással működne

Paks II akár évi 285 milliárd forintjába is kerülhet a magyar államnak, állítja a Candole Partnersnek [1] a Greenpeace felkérésére készített tanulmánya, mely a tervezett paksi bővítést vizsgálja pénzügyi, gazdasági szempontból. A tanulmány rámutat: nincs olyan forgatókönyv, mely szerint Paks II gazdaságos lenne, valamint az atomerőmű-bővítés ellehetetlenítené Magyarországon a jövő fő energiaforrásának számító megújulók terjedését is. A Greenpeace mindezek alapján azt várja a magyar kormánytól, hogy hagyjon fel az energiapiacot centralizáló, orosz függést okozó, drága és veszélyes Paks II tervével, és a világtrendekkel összhangban támogassa a decentralizált megújuló energiarendszerek terjedését.

A Candole Partners tanulmánya Paks II várható kiadásait és bevételeit veti össze a kormány megbízásából készült „Rothschild-tanulmány” adataival, [2] a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb áramár-előrejelzéseivel, valamint a francia számvevőszék referenciaértékeivel számolva. [3] A megtérülési ráta a tanulmányban felvázolt hat forgatókönyv mindegyikében alatta marad a tőkeköltségeknek. [4] [5]

Az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának is megküldött Candole-tanulmány arra a következtetésre jut, hogy Paks II kizárólag a „Rothschild-tanulmányban” használt irreálisan magas világpiaci áramárakkal lenne költséghatékonyan megvalósítható. [6] Reális adatokkal számolva viszont kimutatható, hogy Paks II felépüléséhez és üzemeléséhez állami támogatásra van szükség, melynek mértéke forgatókönyvtől függően akár a 285 milliárd forintot is elérheti. [7] Vagyis a kormány megbízásából készült „Rothschild-tanulmány” téved: az új erőmű működtetése sem pénzügyi, sem energetikai szempontból nem jó beruházás.

Paks II ügyében jelenleg mélyreható vizsgálatot folytat az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága, tiltott állami támogatás kérdéskörében. [8] A Candole-tanulmány bemutatja, hogy egy új, állami támogatással felépülő és működő atomerőmű – függetlenül attól, hogy az MVM vagy más állami cég tulajdonában áll – a magyar állam piaci erőfölényének növelésével súlyosan torzítaná a magyar energiatermelési piacot. [9] A befecskendezett állami támogatással az atomenergia versenyelőnybe kerülne, kiszorítva a nukleáris energia alternatíváit is a magyar energiapiacról. [10] Álláspontunk szerint ezért a hatályos uniós jogszabályok tükrében Paks II finanszírozása tiltott állami támogatásnak minősül.

27095950590_2fa55890c0_k.jpg

„Ahelyett, hogy a világtrendekkel összhangban a megújuló energiatermelésbe fektetne a kormány, a Paks II projekttel piacilag és adminisztratív szempontból is (lásd napelemadó, széltender leállítása stb.) ellehetetlenítené megújuló energiahordozók elterjedését. Ahogy a Candole-tanulmányból is látszik, a projekt komoly gazdasági hátrányt okozna az országnak, tekintettel a megújulók árának várható folyamatos csökkenésére. Így Paks II nemcsak Oroszországnak szolgáltatná ki évtizedekre hazánkat, de még Magyarország versenypiaci helyzetét is rombolná a nemzetközi energiapiacokon” – nyilatkozta Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse.

A „Candole-tanulmány” – NPP Paks: Economic Feasibility, Impact on Competition and Subsidy Costs, Candole Partners, May 2016:
http://greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/NPP%20Paks%20II%20Candole.pdf

Háttéranyag a sajtónak
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Paks-II-Candole/sajtohatteranyag/

Kérdések és válaszok
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Paks-II-Candole/K-V/

Infografika és fotók az előadásokról
https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/27093700510/in/album-72157666566886303/

Candole-tanulmány konklúziója magyar nyelven
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Paks-II-Candole/kovetkeztetesek/

A Candole Partners prezentációja
http://greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/Candole%20Partners%20presentation%202016%2005%2026.pptx

A Candole Partners céges referenciái
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/Candole_References_HU.pdf

Jan Ondřich önéletrajza
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/CV_Jan_Ondrich_HU.pdf

Jan Ondřich, a Candole Partners szakértőjének előadása, 2016. május 31.
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/160531_Paks_II_Jan_Ondrich_eloadasa.pdf

Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelősének előadása, 2016. május 31.
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/160531_Paks_II_Perger_Andras_eloadasa.pdf

Jegyzetek:

[1] A Candole Partners a kelet-közép-európai régió energetikai beruházásaira szakosodott energetikai-közgazdasági elemző intézet.
http://greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/Candole%20Partners%20presentation%202016%2005%2026.pptx

[2] a Kormány megbízásából a Rothschild-bankház által készített tanulmány: http://www.kormany.hu/download/a/84/90000/2015%20Economic%20analysis%20of%20Paks%20II.pdf

[3] A Candole-tanulmány a költségek tekintetében a magyar kormány megbízásából készült „Rothschild-tanulmányban” szereplő adatokat használja, annak érdekében, hogy könnyebben összehasonlíthatóak legyenek a két tanulmány eredményei. A bevételeknél a Candole-tanulmány saját fejlesztésű árképzési modelljét használja. Az egyes forgatókönyvek felvázolásához továbbá alkalmazza a Francia Számvevőszéknek a nukleáris energia költségeire vonatkozó számításaiban szereplő referenciaértéket és a Nemzetközi Energiaügynökség 2015-ös előrejelzéseit. Lásd 2. fejezet (5. o.): http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/NPP%20Paks%20II%20Candole.pdf 

[4] A hat forgatókönyvet a tanulmány 4.4 fejezete mutatja be (lásd 15–21. o.: http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/NPP%20Paks%20II%20Candole.pdf

[5] Paks II belső megtérülési rátája forgatókönyvtől függően 1,7-6,7%, mely a tőkeköltség (WACC) alatt marad. Ez azt mutatja, hogy a projekt minden felvázolt forgatókönyv szerint veszteséges. A tervezett atomerőmű még a „Rothschild-tanulmányban” használt, a tőkeköltségre és a gazdaságos élettartamra vonatkozó, meglehetősen optimista becslésekkel számolva sem térülne meg, még a feltételezett 60 éves élettartam alatt sem. Lásd: 4.3. fejezet (14. o.): https://greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/NPP%20Paks%20II%20Candole.pdf

[6] A „Rothschild-tanulmány” úgynevezett „overnight” beruházási költségekkel dolgozik, figyelmen kívül hagyva az építési szakaszra eső finanszírozási költségeket, valamint a kiadások és a bevételek közötti eltérést. A kormány megbízásából készült tanulmány továbbá nem számol azzal, hogy az első tíz évben a projektből bevétel nem, kizárólag csak kiadás keletkezik. (A kiadások közé tartoznak a 12,5 milliárd eurós építési és fejlesztési költségek, plusz a finanszírozási költségek.) Mindemellett a tanulmány a NERA, a BMWi és a Nemzetközi Energiaügynökség mára elavult árelőrejelzéseit használja, és irreálisan magas, túlbecsült árgörbét alkalmaz. Lásd: 4.1. fejezet (7. o.): https://greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/NPP%20Paks%20II%20Candole.pdf

[7] A szükséges éves támogatás mértéke forgatókönyvtől függően 14 milliárd és 285 milliárd forint közötti összegre tehető. A legvalószínűbb forgatókönyvek alapján ez évi kb. 180 milliárd vagy 285 milliárd forintos támogatási igényt jelent. Lásd 4.5. fejezet (22. o.): https://greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/NPP%20Paks%20II%20Candole.pdf

[8] A Versenypolitikai Főigazgatóság levele a Magyar Kormány számára a vizsgálat megindításáról:
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=uriserv:OJ.C_.2016.008.01.0002.01.HUN&toc=OJ:C:2016:008:TOC

[9] Jelenleg a magyar állam erőfölényben van a magyar energiatermelési piacon. Ez a dominancia tovább növekedne Paks II üzembe helyezésével. Lásd 5.4. (33. o.) és 5.5. (34. o.) fejezet: https://greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/NPP%20Paks%20II%20Candole.pdf

[10] Paks II kiszorító hatása egyrészt abból fakad, hogy a Paks II projekttel a magyar állam hatalmas tőkét fektetne be a piacon, amivel a piaci szereplők befektetéseit szükségtelenné vagy nem jövedelmezővé tenné. Továbbá annak érdekében, hogy a kormány megfelelő áron tudja értékesíteni a drágán termelt atomenergiát, akadályokat gördíthet a megújulók terjedése elé, mint azt több hazai és nemzetközi példa is mutatja (lásd a napelemadót, a széltender leállítását stb.). Lásd 5.6. fejezet (37. o.): https://greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/NPP%20Paks%20II

Paks II súlyos gazdasági veszteségeket jelentene Magyarországnak Tovább