Paksaméta
100%-os blöff a kormány 50% napelem-50% Paks terve?

100%-os blöff a kormány 50% napelem-50% Paks terve?

Az a terv, hogy a hazai áramtermelés felét Paks, másik felét pedig „zöld áram” fogja kitenni a jövőben Magyarországon, nem új keletű: lassan egy éve jelentette ezt be először a miniszterelnökséget vezető miniszter. A szélenergia és a lakossági napenergia-rendszerek terjedését kifejezetten akadályozó intézkedések azonban azóta is érvényben vannak. Arról nem is beszélve, hogy Paks II. nem is lenne ilyen arányban kombinálható a megújulókkal.

w2_landscape_v2.jpg

100%-os blöff a kormány 50% napelem-50% Paks terve? Tovább
Paksi üzemzavaros

Paksi üzemzavaros

Az elmúlt két hónapban különböző okokból négyszer kellett komoly mértékben visszaterhelni a Paksi Atomerőművet, azaz csökkenteni a termelését. Januárban a hármas reaktort váratlanul, több mint egy hétre ki is kellett kapcsolni a termelésből, sőt a mélyponton másfél paksi blokknyi termelés esett ki – és mégsem volt áramszünet. Az üzemzavarok az atomerőművek velejárói, de a villamosenergia-rendszerben lévő tartalék erőművekkel biztosítható az áramigény. Paks II azonban csak úgy tudna működni, ha még több ilyen plusz erőművet építenénk. Ez viszont további több százmilliárd forinttal rúgná meg a beruházást, amiről eddig a kormány nem beszélt. Mindeközben pedig szerte a világban a rugalmas, decentralizált megújulórendszereket építik ki, és nem olyan monstrumerőműveket, mint amilyen Paks II lenne.

Paksi üzemzavaros Tovább
Két dudás a paksi csárdában

Két dudás a paksi csárdában

(A hvg.hu-n 2018. február 5-én megjelent cikk újraközlése)

Egy, a napokban eredménytelennek bizonyult közbeszerzési eljárás rávilágított arra, milyen problémák származhatnak abból, hogy Paks II-vel gyakorlatilag Paks I konkurenciáját építenék meg. Ez az eset is azt mutatja, hogy mennyire átgondolatlan a bővítési projekt, és figyelmeztet arra: ez mindannyiunknak nagyon sokba kerülhet.

Eredménytelennek bizonyult Paks II egyik közbeszerzési kiírása, mert drágább ajánlatot kaptak, mint amennyi forrást eredetileg szántak a munka elvégzésére. Első hallásra mindennaposnak tűnik az eset: előfordul az ilyesmi, hogy rosszul méri fel az ajánlatkérő a várható költségeket. Ha részleteiben is megvizsgáljuk a kérdést, akkor azonban már érdekes körülményekre bukkanunk.

p2.jpgPaksi atomerőmű, kétszer

közbeszerzési kiírás célja kulcsfontosságú volt: az, hogy kiképezzék a majdani nukleáris blokkok üzemeltető személyzetének betanítását végző szakembereket, a képzési program magyarországi részében, magyar nyelvű képzés-oktatás keretében.

A kiírásra egyetlen ajánlat érkezett. Az ajánlattevő a Paksi Atomerőmű volt, nem váratlan módon: ugyan ki másnak lenne meg a szükséges know-howja, szakemberállománya és infastruktúrája ilyen képzések tartására Magyarországon?

A kiírást azonban eredménytelennek minősítették. Az ok: „a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel” – azaz, az egyetlen ajánlattevő több pénzt kérne a kiírásban meghatározott 355 millió forint (plusz áfa) keretösszegnél.

Itt álljunk meg egy pillanatra,és tisztázzunk valamit.

Mi ez, hogy Paks II és Paks I és Paksi Atomerőmű? Mi a különbség? Nem egy cégről van szó?

Pontosan ez a helyzet. Nem egy, hanem két teljesen különálló cégről beszélünk.

  • A Paksi Atomerőmű (hivatalos nevén MVM Paksi Atomerőmű Zrt.; innentől Paks I), és
  • az új reaktorok építésére létrehozott Paks II (Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt; innentől Paks II)

két, mára teljesen különálló cég.

Utóbbit még 2012-ben hozta létre az MVM Zrt., ami Paks I-et, tehát a már létező és működő atomerőművet is birtokolja. 2014-ben azonban Paks II-t kivásárolta a magyar kormány, így – azon kívül, hogy mindkettőt a magyar állam birtokolja – a két cégnek már nincs köze egymáshoz.

És akkor kié lesz a két új reaktor?

Hogy az új reaktorokat építésük után ki fogja üzemeltetni, az sokáig nem volt világos, a környezeti hatástanulmány egyáltalán nem foglalkozott a kérdéssel. Az Európai Bizottság tavaly márciusi (decemberben publikált), döntése egyértelmű helyzetet teremtett. Az állami támogatást elfogadó határozat több feltételt is kikötött; egyebek mellett arra kötelezte Magyarországot, hogy a két cégnek minden szempontból teljesen elkülönülten kell működnie.

De akkor mi történhetett? Rosszul mérte fel Paks II, hogy mekkora lesz a költségigénye a képzéseknek? Előfordulhat. A helyzet azonban az, hogy Paks I gyakorlatilag nyilvánvaló monopolhelyzetben van az ilyen képzések piacán Magyarországon, hiszen nincs más szereplő, aki képes lenne az igényelt szolgáltatást nyújtani. Így pedig tetszése szerint szabhatja meg a szolgáltatás árát.

De miért éri ez meg neki? Nem abban érdekelt, hogy megfelelő képzettségű szakemberek dolgozzanak Paks II-ben, és hogy a képzést alacsony áron kaphassa meg Paks II?

Nem feltétlenül. Paks II ugyanis, ha megépül, a villamosenergia-piacon Paks I versenytársa lesz, hiszen pontosan ugyanazzal a termékkel (alaperőművi villamos energia) fog jelentkezni a piacon, mint amit Paks I termel.

Ennél fogva Paks I és Paks II érdekei számos ponton ellentmondanak egymásnak. Ahogy a környezeti hatástanulmányról készített elemzésünkben írtuk:

„A KHT azt sem mutatja be, hogyan fogják kezelni a közösen használt infrastruktúra tulajdonviszonyaiból és az együttes használatból esetlegesen származó konfliktusokat, érdekellentéteket.”

Márpedig a versenyhelyzetből és a kvázi közös telephely használatából adódóan lesz bőven konfliktus. Erre példa, hogy az új reaktorok építése és üzemeltetése hatással lehet a régi blokkokra, amit Paks I-nek is vizsgálnia kell, és ami értelemszerűen költségeket jelent számára. Nem beszélve arról a konfliktushelyzetről, hogy az új blokkokat Paks I telephelyén építenék fel. A problémát, hogy a versenytársának milyen áron értékesítse Paks I a tulajdonában lévő telket, kormányhatározat döntötte el, ami a telekkönyv szerinti értéken történő átadást rendelte el.

Látható: a képzés és költségigényének kérdése csak egy aprócska szeletet jelent ebben az érdekellentétek jelentette problémahalmazban. Nem arról van szó, hogy Paks II-nek nincs elég pénze a képzésekre. Mégcsak nem is arról, hogy az Európai Bizottság hozta volna létre a helyzetet. Sokkal inkább arról, hogy a projekt átgondolatlansága és siettetése számos okból fog költségnövekedést okozni – a különbség, ami a tervezett 355 millió és az (egyelőre ismeretlen) ajánlati érték között van, csak csepp a tengerben.

Két dudás a paksi csárdában Tovább
Az osztrákok szerint Paks II egy jövő nélküli technológia

Az osztrákok szerint Paks II egy jövő nélküli technológia

(Az Indexen 2018. január 24-én megjelent cikk újraközlése)

A hír, mely szerint Ausztria az Európai Bírósághoz benyújtott keresetében kéri, hogy a bíróság semmisítse meg az Európai Bizottság (EB) Paks II megépítését jóváhagyó döntését, szinte minden média címoldalán hozta. Az új osztrák kormányzat környezetvédelmi minisztériuma által tett lépésből levont újságírói következtetések azonban egyelőre nem tértek ki pár fontos kérdésre, melyekkel kapcsolatban érdemes lenne tisztán látni.

gp02vff_low_res_with_credit_line.jpg

Az osztrákok szerint Paks II egy jövő nélküli technológia Tovább
A GE nyert a tenderen, de akár a Roszatommal közös cége is szállíthatja a turbinákat Paksra?

A GE nyert a tenderen, de akár a Roszatommal közös cége is szállíthatja a turbinákat Paksra?

A napokban számos helyen jelent meg a hír, hogy a GE Hungary Kft. az Alstommal közösen nyerte meg Paks II turbinatenderét, azaz ezen cégek konzorciuma szállíthatja majd a hagyományos erőművi berendezéseket (döntően az áramtermeléshez szükséges turbinákat, generátorokat és további berendezéseket) az új blokkokhoz.

A kiíráson vesztes orosz cég, a szentpétervári Szilovije Masini fellebbezett a döntés ellen, így az még nem tekinthető véglegesnek – de feltételezhető, hogy GE marad a győztes. Ám az így sem egyértelmű, ki lesz valójában a turbinák és a további berendezések szállítója. A General Electricnek többfelé vannak gyártókapacitásai, de a hírek nem tettek említést arról, hogy a gyártó akár a Roszatom tulajdonában álló orosz cég is lehet.

640px-balnpp_m_st2.jpg

A GE nyert a tenderen, de akár a Roszatommal közös cége is szállíthatja a turbinákat Paksra? Tovább
Paks 4-es reaktora eddig több mint 7 centit süllyedt már élete során – de miért fontos ez?

Paks 4-es reaktora eddig több mint 7 centit süllyedt már élete során – de miért fontos ez?

Az elmúlt napokban kiderült, hogy továbbra is süllyed a paksi 4-es reaktor. Ez nagyon látványosnak hangzik, ám valójában mára milliméteres nagyságrendről beszélünk. A kérdés, hogy számít-e ez.

Az atomerőművekben gátak sorára van szükség, hogy még a legszélsőségesebb körülmények között is megakadályozhassák a reaktorban lévő anyagok környezetbe jutását. A gátak mindegyikének folyamatosan működőképesnek és tökéletes állapotúnak kell lennie. Extrém körülmények – mint szélsőséges időjárási esemény, árvizek, szabotázs vagy terrorakciók – bármikor történhetnek.

paks_alapko.JPG

Paks 4-es reaktora eddig több mint 7 centit süllyedt már élete során – de miért fontos ez? Tovább
„Aki Majakkal foglalkozik, az soha semmiben nem lehet biztos”

„Aki Majakkal foglalkozik, az soha semmiben nem lehet biztos”

A szeptember végén Európa felett megjelent, ruténium-106 izotópot tartalmazó felhővel kapcsolatban nem az a kérdés, hogy mennyire kis mennyiségű sugárzó anyag került a levegőbe – hanem hogy a Roszatom miről tereli el a figyelmet. A témához a Majak-szakértő Nagyezsda Kutyepovától kérdeztünk. (A Paks II-t is építeni tervező Roszatom atomenergetikai vállalat üzemelteti a hírhedt oroszországi Majak nevű nukleáris létesítményt is, ahová többek között a paksi atomerőműből is szállítottak kiégett üzemanyagot.)

image2.jpg

„Aki Majakkal foglalkozik, az soha semmiben nem lehet biztos” Tovább
Nem műhold szennyezett Oroszországban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint

Nem műhold szennyezett Oroszországban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint

A szeptemberi ruténiumszennyezés ügyében továbbra sem látunk tisztán. Bár a jelek arra utalnak, hogy a szennyezés Oroszországból származik, az orosz hatóságok és a Roszatom továbbra is hárítják a felelősséget. Aktuális magyarázatukat, miszerint egy lezuhant műhold okozhatta a radioaktív izotóp szétszóródását, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség már egy hónappal ezelőtt cáfolta – legalábbis a francia IRSN szerint.

irsn_information-report_ruthenium-106-in-europe_20171109.jpg

Nem műhold szennyezett Oroszországban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint Tovább
Bontják az akadályokat Paks II. építkezése elől

Bontják az akadályokat Paks II. építkezése elől

Október elején, amikor Süli János Paks II.-vel kapcsolatban a nemzetbiztonsági bizottság előtt beszélt, a tárca nélküli miniszter legfontosabb állításnak az tűnt: személyén keresztül a kormány hivatalosan is beismerte, a projekt 22 hónapnyi csúszásban van.

Mostanra az akkor csak elharapott második tagmondatnak is kezd látszata lenni, mely szerint Süli szeretné a késedelemből a lehető legtöbb időt visszanyerni. Azt már – épp a Süli-beszédből kiindulva – levezettem, hogy a csúszás miért és hogyan törvényszerű velejárója a világban a nukleáris reaktorok építésének, és hogy a csúszás miért is jelent többletköltséget, de az időnyerés más dimenzióiról még nem volt szó.

gp0dw3_web_size_with_credit_line.jpg

Bontják az akadályokat Paks II. építkezése elől Tovább