Paksaméta
Növekvő nyomás a magyar atomhatóságon?

Növekvő nyomás a magyar atomhatóságon?

A hírek szerint a napokban furcsa – vagy egyes értelmezések szerint inkább csak megszokott – lépéssel élt az orosz diplomácia Paks II. ügyében: amikor Oroszországban az orosz elnök és a magyar miniszterelnök megkezdte a megbeszélést, addigra az orosz sajtóval már közölték, hogy az orosz fél szerint jövő év október 27-ig el kell kezdődnie a paksi beruházásnak.

A lépés barátságtalanságát most hagyjuk, ahogy azt is, hogy ha valóban „minden menetrend szerint halad a beruházást illetően” – ahogy azt jó néhányszor olvashattuk az elmúlt években a magyar sajtóban –, akkor vajon mi szükség van az ultimátumszerű intézkedésre.

4880209744_bac3736482_z_d.jpg

Növekvő nyomás a magyar atomhatóságon? Tovább
Válasz az Országos Atomenergia Hivatal észrevételeire

Válasz az Országos Atomenergia Hivatal észrevételeire

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) reagált az általunk múlt héten nyilvánosságra hozott tanulmányra. Az elemzést a bécsi Természettudományi és Élettudományi Egyetem (Universität für Bodenkultur) Biztonsági és Kockázati Tudományok Intézete készítette arról, hogy – tekintettel a Finnországba és Magyarországra tervezett új orosz reaktorokra – milyen szintű biztonságot garantálnak számunkra a hazai jogszabályok, illetve a nukleáris biztonság felett őrködő hatóság, az OAH. A tanulmány eredményei alapján Magyarország jóval Finnország alatt teljesít a nukleáris biztonság terén, ami az új reaktorok engedélyezését illeti. Az alábbiakban közöljük a vezető szerző, dr. Nikolaus Müllner válaszait az OAH megjegyzéseire.

22593781762_6e71c83478_z.jpg

Válasz az Országos Atomenergia Hivatal észrevételeire Tovább
Képes-e a magyar atomhatóság egyszerre garantálni Paks I. és Paks II. biztonságát?

Képes-e a magyar atomhatóság egyszerre garantálni Paks I. és Paks II. biztonságát?

A hírek szerint Paks II. néhány hónapon belül benyújthatja a létesítésiengedély-kérelmet az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH). Vajon mennyire készült fel az OAH története legnagyobb feladatára? Van-e megfelelő mennyiségű és minőségű erőforrása, és elég biztos-e a háttere ahhoz, hogy csak a nukleáris biztonságot szem előtt tartva, legalább a finnországival azonos szinten lefolytassa magyar állam és a Roszatom beruházása ügyében az eljárást?

hu180704_paksii_boku.jpg

Képes-e a magyar atomhatóság egyszerre garantálni Paks I. és Paks II. biztonságát? Tovább
A függetlenség nem ismerhet kompromisszumokat

A függetlenség nem ismerhet kompromisszumokat

Egy, a napokban felröppent hír szerint tovább lazítanák Paks II. engedélyezését. Az időzítés beszédes: miközben a kormány szerint néhány hónapon belül megkezdődhet az új atomerőmű nukleáris biztonsági engedélyezése, újabb jogszabályváltozással igyekeznek lazítani az engedélyezés folyamatán még az utolsó pillanatokban is. Ez nem túl megnyugtató. Főleg, hogy a majdan eljáró hatósággal, az Országos Atomenergia Hivatallal (OAH) kapcsolatban már korábban is merültek fel aggodalmak.

 22171018339_0a316b61b1_z.jpg

Ki számít függetlennek?

A tervezett jogszabály olyan pontokat írná át, amelyeket utoljára tavaly decemberben igazítottak ki - és amelyeket eredetileg 2015-ben az engedélyezésre készülve tettek be az Atomtörvénybe. Ezek a módosítások első pillanatra nem feltétlenül tűnnek jelentősnek, mivel közvetlenül nem Paks II.-re vagy  az OAH-ra vonatkoznak, mégis figyelemre méltóak: azt szabályozzák ugyanis, hogy az engedélykérelem értékelésében mely független személyek és szervezetek milyen feltételekkel segíthetik a hatóságot.

Az eredeti, 2015-ös szöveg szerint az OAH-nak hivatalból kellett volna bevonnia független szakértő(ke)t. Tavaly december óta azonban a kérelmező (az engedélyt kérő cég) feladata gyakorlatilag, hogy készíttessen és csatoljon elvileg független szakértők vagy szakértői szervezet(ek) által készített véleményt az engedélykérelemhez. Most pedig éppen azt a részt módosítanák, hogy kik számítanak függetlennek a kérelmező Paks II.-től, illetve az építő Roszatomtól. Ennek értelmében innentől kezdve, az eddigiekkel szemben, már csak az lenne problémás, ha a szakértő a fenti két cég vezetőinek rokona, vagy a szakértői szervezet a cégek vagy vezetőiknek a tulajdona;

a cégek és a szakértők között gazdasági kapcsolat azonban mostantól nem minősülne összeférhetetlennek.

A kapkodást nehéz mire vélni, nem világos, miért van szükség arra, hogy egy ilyen súlyú ügyben, alig pár hónappal a folyamatok megkezdése előtt újra megváltoztassák a szabályokat. Hogy ez mennyire lazítás, vagy mennyire csak pontosítás, nyilván attól is függ, hogy mit lehet majd feltárni a részt vevő cégek, szakértők esetében. Azt azért elmondhatjuk, hogy az atomszakma igencsak szűkös, azaz a szóba jövő szakértők és szervezetek száma limitált, ezek pedig értelemszerűen jobbára az iparág megbízásaiból élnek. Így ez a szabályozás már egyértelműen felveti a függetlenség problémáját. Vajon mennyire szerencsés, ha egy szakértő(i szervezet) úgy lép fel az engedélyezés során függetlenként, ha amúgy már végzett munkát Paks II-nek?

És mi a helyzet a hatósággal?

A munkavégzés és a függetlenség kérdését korábban az OAH esetében már boncolgattuk. A kérdés az volt, hogy dolgozhatnak-e az OAH munkatársai Paks II-nek vagy sem. A K-Monitor által nyilvánosságra hozott szerződésekből ugyanis az derült ki, hogy Hullán Szabolcs, az OAH jelenlegi főigazgató-helyettese, valamint két további munkatársa még 2013-ban végeztek munkát az MVM Paks II. Zrt. számára.

Az OAH főigazgatója a nyílt levelünkre adott válaszában feltárta, hogy valóban megtörtént a munkavégzés, de nem látott benne kivetnivalót, mivel azt, szerinte, nem Paks II. engedélyezésével egyidőben, hanem azt megelőzően, és egyébként pedig a nukleáris biztonság növelése érdekében végezték:

“[...] munkatársaink egy olyan hazai szakmai együttműködésben vettek részt, amelynek célja egyértelműen a hazai nukleáris biztonság növelése volt a leendő új paksi blokkokkal szemben támasztott követelmények szigorítása és korszerűsítése útján. Bizonyára egyetért velem abban, hogy ez nem ellentétes, hanem éppen egybevágó az OAH és az egész ország érdekeivel és semmilyen módon nem veszélyezteti munkatársaim pártatlanságát és a nukleáris biztonság iránti feltétlen elkötelezettségét.”

Mi azonban még nem nyugodtunk meg ennyitől. Lehet, hogy a munkát akkor végezték, amikor Paks II. engedélyezése még nem kezdődött meg, azonban már akkor nyilvánvaló volt, hogy erre előbb-utóbb sor kerül (hiszen a munkavégzés maga is ezen kérdéskörhöz kapcsolódott). Tovább súlyosbítja a helyzetet ráadásul az a tény, hogy Paks II. tulajdonosa 2013-ban még az MVM volt, amely akkor is és most is Paks I. tulajdonosa. Azaz végeredményben

az OAH munkatársai egy olyan cég számára végeztek munkát, amelyik létesítményének felügyeletét, engedélyezését azzal egyidőben ellátták.

Az időbeli párhuzamosság e tekintetben tehát tagadhatatlanul fennáll. Az OAH a válaszában ezt mégis teljes mértékben ignorálja.

Továbbra is hangsúlyozzuk, hogy a szabályozó hatóság és munkatársainak függetlensége mind Paks II., mind Paks I. esetében kiemelten érzékeny kérdés, különösen, hogy jelen esetben Hullán Szabolcs az egyik érintett, aki az OAH főigazgató-helyetteseként felügyeli Paks I. és Paks II. nukleáris biztonsági engedélyezését.

A súlyosan veszélyes atomenergia használatának engedélyezésénél az összeférhetetlenségek tisztázása, a hatósági és szakértői függetlenség, és ilyen értelemben a lakosság biztonságának mindenek fölé helyezése nem ismerhet kompromisszumokat.

A függetlenség nem ismerhet kompromisszumokat Tovább
Paks, 2003. április 11.: egy atombaleset testközelből

Paks, 2003. április 11.: egy atombaleset testközelből

A csernobili katasztrófa után a legsúlyosabb atomerőművi esetként tartották nyilván a Paksi Atomerőmű 2003-as üzemzavarát. Az üzemzavart az okozta, hogy a tisztítótartályt gyártó cég hiányos ismeretekkel rendelkezett az általa gyártott, tervezési hibákkal sújtott tisztítótartályának működéséről. Emellett erős kívánnivalókat hagyott maga után az erőmű, és az azt felügyelő Országos Atomenergia Hivatal biztonsági kultúrája is. A súlyos üzemzavart a helyszíni beszámolók alapján elevenítjük most fel. (A kiemelések tőlünk származnak.)

kazetta.jpg

Paks, 2003. április 11.: egy atombaleset testközelből Tovább
Mi lesz Paks I. és Paks II. kiégett fűtőelemeivel?

Mi lesz Paks I. és Paks II. kiégett fűtőelemeivel?

  • Még építeni se kezdték el nálunk a végleges tárolót. A szükséges pénz nagyobbik fele hiányzik.
  • Különben is: a világon még sehol sem sikerült megoldani a nagy aktivitású nukleáris hulladék végső elhelyezését.
  • A Paksi Atomerőmű szemetét és lebontását még a jövő század generációi(!) is fizetni fogják.
  • Az időtávok felfoghatatlanok (tízezer, sőt százezer évek), de a probléma folyamatos és kézzelfogható.

san_onofre_nuclear_generating_station_spent_fuel_pool_2014.jpg

Mi lesz Paks I. és Paks II. kiégett fűtőelemeivel? Tovább
Elbukott svédcsavar – továbbra sem létezik biztonságos atomszemét-tárolás

Elbukott svédcsavar – továbbra sem létezik biztonságos atomszemét-tárolás

Dacára annak, hogy az atomerőművek folyamatosan ontják magukból a kiégett fűtőelemeket, ezek hosszú távú tárolása máig nem megoldott sehol a világon. Ugyanakkor több országban kísérleteznek különböző technológiák alkalmazásával, abban a reményben, hogy mihamarabb megtalálják azt a megoldást, mellyel több százezer évig sugárzó atomhulladék biztonságosan tárolható a jövőben.

Svédország egyik reménysége volt ezen a téren az atomiparnak, itt ugyanis eléggé előrehaladott állapotban jártak a kutatások. Ez azonban egy január végi bírósági ítélettel erősen megkérdőjeleződött. A svéd Környezetvédelmi Bíróság ugyanis úgy határozott: nem adja meg hozzájárulását a végső nukleárisüzemanyag-tároló megépítésére.

nuclear-waste-1471361_960_720.jpg

Elbukott svédcsavar – továbbra sem létezik biztonságos atomszemét-tárolás Tovább
Conflict of interest around Paks II – is the Hungarian Atomic Energy Authority independent of the project?

Conflict of interest around Paks II – is the Hungarian Atomic Energy Authority independent of the project?

Employees of the Hungarian Atomic Energy Authority (HAEA) participated in the Paks II project, according to an investigative article published by the Hungarian G7 news portal based on the suspicions highlighted by Greenpeace Hungary. This could be a severe breach of European legislation concerning nuclear safety. Greenpeace Hungary sent an open letter to HAEA, while Greens-EFA MEP Benedek Jávor turned to the European Commission to resolve the issue.

1.jpg

Conflict of interest around Paks II – is the Hungarian Atomic Energy Authority independent of the project? Tovább
Független vagy sem az Országos Atomenergia Hivatal Paks II.-től?

Független vagy sem az Országos Atomenergia Hivatal Paks II.-től?

Valóban dolgoztak az Országos Atomenergia Hivatal munkatársai Paks II.-nek a G7 cikke szerint. A Paksamétán a napokban írtuk meg, hogy a K-Monitor által nyilvánosságra hozott szerződések alapján felmerült a gyanú, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) munkatársai (Hullán Szabolcs, jelenlegi főigazgató-helyettes, valamint Babics Péter Pál és Tóth András) dolgoztak az MVM Paks II. Zrt.-nek, még 2013-ban.

 17640650694_8c251329ee_z.jpg

Az információt a www.g7.hu online portál cikkében megerősítette, miután az MTA, az OAH és a Paks II. Zrt. megkeresésükre kijelentette, hogy a munkavégzésekre a szerződések szerint került sor: azaz, az OAH munkatársai végezték el a munkát Paks II. számára, amire az MVM Paks II. Zrt. az MTA Energiakutatóval szerződött.

Az álláspontunk egyértelmű: az ország nukleáris biztonságát felügyelő hatóság szakemberei nem lehetnek semmilyen formában érdekeltek egy olyan atomerőmű-építési projektben, amelyről dönteniük kell.

Hol hibádzik a hatóság érvelése?

A hatóság a G7 megkeresésére több érvvel is védekezett, ezek szerintünk elbeszélnek a valódi kérdések mellett. 

  1. Az OAH szerint a munkatársai a dokumentumokat kizárólag szakmai szempontból véleményezték, azok elkészítésében nem vettek részt.

    Irrelevánsnak tartjuk, hogy mi volt a munkavégzés tartalma, mivel szerintünk az OAH munkatársai egyáltalán nem dolgozhattak volna az MVM Paks II. Zrt.-nek. A cég ugyanis atomerőmű építését tervezte, és mint ilyen, várható volt, hogy az OAH ügyfelévé fog válni.

  2. A Hivatal úgy érvel, hogy Babics Péter és Tóth András időközben nyugdíjba vonultak, így az új blokkokhoz kapcsolódó engedélyezési eljárásokban sem vettek részt.

    Amennyiben a mára nyugdíjazott munkatársak ténylegesen nem dolgoztak Paks II. engedélyezésén (Babics esetében ez nem egyértelmű, egy tavaly márciusi beszámoló szerint még az OAH aktív munkatársa volt), az még nem jelenti azt, hogy nem volt összeférhetetlen a tevékenységük. Az MVM Paks II. Zrt. akkori tulajdonosa az az MVM Zrt. volt, amely egyben a Paksi Atomerőműnek is a tulajdonosa. Mivel az atomerőmű felügyelete és engedélyezése értelemszerűen az OAH hatásköre, így az OAH mindhárom nevesített, érintett munkatársa (tehát a jelenleg aktív Hullán Szabolcs is) úgy dolgozhatott 2013-ban és utána is az MVM megbízásából, hogy közben az MVM működő atomerőművének a felügyeletét is ellátta.

  3. A Hivatal az érintettek közül a jelenleg egyetlen aktív munkatársa, a főigazgató-helyettesként a Paks II. engedélyezését felügyelő Hullán Szabolcs esetében úgy látja, hogy az összeférhetetlenségi probléma azért nem áll fenn, mert a munkavégzés idején (2013) az MVM Paks II. Zrt. még nem volt az OAH ügyfele, ez csak 2014 áprilisa óta áll fenn.

    Ez az érvelés szerintünk több szempontból is problémás. Arra a 2. pontnál kitértünk, hogy az összeférhetetlenség kérdése Paks I esetében is fennáll. Paks II. esetében pedig józan ésszel is belátható, hogy legalábbis kérdéseket vet fel, ha egy hatóság vezető munkatársa olyan cég engedélykérelmeinek elbírálását felügyeli, amely cégtől korábban pénzt fogadott el - mégha a pénzt a munkavégzés ellenértékeként is kapta.

Van erre jogszabály?

Álláspontunk szerint azzal, hogy az OAH munkatársai munkát végeztek az MVM Paks II. Zrt-nek, sérülhetett az Európai Tanács 2009/71/Euratom Irányelve (a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról; módosította a 2014/87/Euratom Irányelv) 5. cikkének 2. pontja. Ez ugyanis kimondja:

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a hatáskörrel rendelkező szabályozási hatóság a hatósági döntéshozatal során függetlenül, indokolatlan befolyásolástól mentesen járhasson el. E célból a tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti rendszer előírja, hogy a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság:

a) funkcionálisan elkülönüljön a nukleáris energia népszerűsítésében vagy hasznosításában érintett minden más szervtől vagy szervezettől, és hatósági feladatai végzése során ne kérjen, illetve ne fogadjon el utasítást ilyen szervtől vagy szervezettől.

Magyarországon az OAH munkatársai őrködnek az ország nukleáris biztonságát garantáló szabályok betartása felett. Az ő feladatuk, hogy

  • garantálják a magyar, illetve a szomszédos országok állampolgárainak biztonságát;
  • biztosítsák, hogy a nukleáris létesítmények (atomerőművek, kutatóreaktorok), valamint a radioaktív anyagokat kezelő intézmények betartják a szabályokat.

Az OAH esetében alapvető követelmény, hogy az általuk felügyelt intézményektől való függetlenségük mindenkor biztosított és egyértelmű legyen, és feddhetetlenségükön ne essen csorba.

Mindezek miatt ma nyílt levélben arra kértük az OAH főigazgatóját, Fichtinger Gyulát, hogy sürgősen tisztázza a felmerülő kérdéseket, és oly módon orvosolja a helyzetet, és hozzon intézkedéseket annak érdekében, hogy az OAH függetlensége a jövőben ne kérdőjeleződhessen meg.

A Greenpeace Magyarországnak nem szándéka a cikkben szereplő személyek rossz hírbe hozása. Célunk kizárólag annyi, hogy mindenki számára megnyugtató módon meggyőződhessünk Magyarország nukleáris biztonságának garanciáiról.

Független vagy sem az Országos Atomenergia Hivatal Paks II.-től? Tovább
Bedolgozhat-e az Országos Atomenergia Hivatal munkatársa Paks II-nek?

Bedolgozhat-e az Országos Atomenergia Hivatal munkatársa Paks II-nek?

Összefoglaló:

  • Atomerőművek esetében az első számú játékszabály: egy ország nukleáris biztonságát felügyelő hatóság szakemberei nem lehetnek semmilyen formában érdekeltek egy olyan atomerőmű-építési projektben, amelyről dönteniük kell.
  • Ennek ellenére felmerül a gyanú, hogy a mára közvetlen kormányzati irányítás alá vont volt MVM Paks II. Zrt. (mára csak Paks II. Zrt.) összesen 9,6 millió forintos keretszerződésében a hazai nukleáris ipar független felügyeletével megbízott Országos Atomenergia Hivatal (OAH) három munkatársa is megbízást kapott.
  • Egyikük Hullán Szabolcs, az OAH főigazgató-helyettese, aki Paks II. új blokkjainak nukleáris biztonsági engedélyezéseit felügyeli.
  • Ez csak egyike annak a 255 napvilágot látott szerződésnek, melyet az MVM Paks II. Zrt. kötött 2012 óta.
  • A szerződéseket átnézve arra jutottunk: tisztázásra szorul, hogy mely, elvileg független szakértők dolgoznak a Paks II.-t építő állami cégnek. Az ország nukleáris biztonságáról van szó. A kérdés súlya egyértelmű: fukusimai katasztrófa egyik oka is az volt, hogy a felügyelő hatóság nem végezte megfelelően a munkáját.

22344796832_9e2b3ca91c_z.jpg

Részese lehet-e a bíró a taktikai tervezésnek?

Mit szólnánk ahhoz, ha a világ egyik legjobb játékvezetőjéről, Mark Clattenburgről kiderülne, hogy a brit Leicester futballcsapat 2016-os bajnoki címéhez nemcsak az utólag bevallott módon járult hozzá, hanem azzal is, hogy a kiscsapat egész szezonra szóló taktikai tervéből is kivette a részét?

Hasonló helyzetnek tűnik Hullán Szabolcs esete, csak éppen a focipálya helyett egy olyan atomerőmű a „játéktér”, ahol az emberi mulasztások több évszázadra élhetetlenné tehetnek akár egész országnyi területeket. Hullánnál ugyanis felmerül a gyanú, hogy – áttételesen ugyan, de – 2013-ban szakértőnek szerződtette le az MVM Paks II. Zrt. A nukleáris biztonság területein kétségkívül szaktekintélynek számító Hullán azonban akkoriban az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) Felügyeleti Főosztályának vezetője volt, ma pedig már a hatóság főigazgató-helyettese. Hullán 2016-17 során részt vett Paks II. esetében a telephely engedélyezésében, illetve szerepet fog játszani majd az új blokkok létesítésének engedélyezésében – tehát annak eldöntésében, hogy Paks II. telephelye, valamint az erőmű tervei minden vonatkozó jogszabálynak, az ezekkel szemben támasztott nukleáris biztonsági követelményeknek megfelelnek-e.

Vagyis egy olyan hatósági felsővezetőről van szó, akinek függetlenségén nem eshetne csorba.

Az MVM Paks II. Zrt-vel korábban – feltehetően – ápolt szerződéses viszony azonban kételyeket ébreszt e téren.

A feladványok száma: 255

Tavaly szeptemberben, több mint két és fél évnyi kormányzati kitérő manőverezés után a Közérdekvédelmi Központ munkájának köszönhetően hozzáférhetővé és megtekinthetővé vált a szerződéshegy, melyet az MVM Paks II. Zrt. kötött 2016 végéig különböző szervezetekkel és szakértőkkel.

A K(orrupciós)-Monitoron keresztül nyilvánosságra hozott anyagokból mintegy 21 milliárd forint elköltése körvonalazható. A közvélemény annyit már tudhat e szerződésekből, hogy a közvetlen kormányzati irányítás alá vont, ma már Paks II. Zrt. (a nevéből elhagyva az MVM-et) több százmillió forintot költött el arra, hogy a Magyar Hírlaptól az Echo TV-n át a HVG-ig jó hírét keltse az új atomerőmű építésének.

A több ezer oldalnyi dokumentumtömeg részletesebb és alaposabb feldolgozása azonban még mindig várat magára. Ennek oka bizonyos fokig érthető: a szerződések zömének megértéséhez lényegében specialisták kellenek, mert olyan szakmai megállapodásokat és megrendeléseket tartalmaznak (ráadásul sokszor keretszerződés formájában, olykor határozatlan időre szólóan), melyek még a téma avatottjainak is fejtörést okoznak.

Bedolgoztak-e az OAH munkatársai az MVM Paks II. Zrt-nek?

Azt nem tudjuk, hogy a 255 nyilvánosságra hozott szerződés közül hány mögött van valódi, ár-érték arányosan is igazolható teljesítés. Az azonban legalább ennyire, ha nem még inkább aggasztó, hogy van olyan szerződés, mely mögött az amúgy független atomenergetikai hatóság magas rangú tisztviselői is beazonosíthatók.

Az Országos Atomenergia Hivatal a magyar nukleáris biztonság őrzője

Magyarországon az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) munkatársai őrködnek a nukleáris biztonság szabályainak betartása felett. Az ő feladatuk, hogy

  • garantálják a magyar, illetve a szomszédos országok állampolgárainak biztonságát;
  • biztosítsák, hogy a nukleáris létesítmények (atomerőművek, kutatóreaktorok), valamint a radioaktív anyagokat kezelő intézmények betartják a szabályokat.

Esetükben alapvető követelmény, hogy az általuk felügyelt intézményektől való függetlenségük mindenkor biztosított és egyértelmű legyen, és feddhetetlenségükön ne essen csorba.

A megbízó MVM Paks II. Zrt.  és a megbízott OAH között rendre felbukkan az a Nukleáris Biztonsági és Energetikai Szakértői Konzultációs Testület (SZKT), mely aztán a tagjai között fel-/elosztotta a szakterületileg illetékes munkákat.

A 2012. december 11. és 2013. december 31. közötti időszakra kötött, összesen 9,6 millió forintos keretszerződés – mely a megnevezése szerint „közreműködés a nukleáris és energetikai SZKT munkájában a paksi telephelyen létesítendő új atomerőművi blokkokkal kapcsolódó nukleáris biztonsági és energetikai feladatok támogatásához” témában köttetett – négy szakembert nevez meg, akiket a speciálisan szükséges szakértelmük miatt jelöltek ki a feladatok elvégzésére: az MTA Energiakutató professzorát, Gadó Jánost (a KFKI Atomenergia Kutatóintézetének 2012-es beolvasztása előtti igazgatóját), valamint Hullán Szabolcsot, Babics Pétert és Tóth Andrást.

Mivel a szerződés nem specifikálja egyértelműen, pontosan kikről van szó, és az OAH sem teszi közzé alkalmazottainak névsorát és beosztását, ezért a megnevezett szakértőket nem lehet 100%-os biztonsággal beazonosítani. Mindenesetre a rendelkezésre álló információk alapján legalább két személy esetében merül fel a gyanú, hogy a szerződéskötés és az abban meghatározott feladatok teljesítése idején az OAH munkatársai voltak, vagy még jelenleg is azok.

Ebből a hármasból tehát legalább két személyről (Hullán Szabolcs és Babics Péter) valószínűsíthető, hogy az OAH munkatársaiként, mi több, a hatóság magas rangú tisztségviselőiként került a nevük a szerződésbe. Miközben a hivatal elsődleges feladata éppen a hazai nukleáris ipar független felügyelete és kontrollja lenne. Ezzel aligha fér össze, hogy az OAH vezető tisztségviselői az új atomerőmű-építés előkészítési projektjében munkát vállalhatnak.

A 9,6 millió forintos szerződés bár nem részletezi, hogy kinek, mennyit juttat, de a 4 főre leosztott 2,4 millió forintos „átlag” hogy, hogy nem éppen annyi, mint – a K-Monitor által közzétett szerződések alapján – még sok más szakértő kilátásba helyezett jussa volt.

Dolgozott-e Hullán, Babics, Tóth az MVM Paks II. Zrt. megbízásából?

A szóban forgó szerződést ugyan az MTA háttérintézményeként működő MTA Energiatudományi Kutatóközpont (MTA EK) írta alá, és annak munkatársai között nincsenek ott az OAH dolgozói, ám az átfedés mégis létrejöhetett azáltal, hogy a három szakember az MTA EK-n keresztül, annak szakértőjeként került a „feladatmegoldásba”. Nehezen elképzelhető, hogy erről az érintettek ne tudtak volna, különösen hogy a szerződő felek a 2013. január 23-án aláírt szerződésben kijelentik, hogy a feladatok végzését az MTA EK már kb. másfél hónappal korábban, 2012. december 11-én megkezdte.

Hullán Szabolcs: az OAH főigazgató-helyettese. 1992 óta dolgozik az OAH-nál, végigjárta a ranglétrát 2014-es kinevezéséig. A 2012-2013-ban a Felügyeleti Főosztály vezetőjeként dolgozó Hullán bábáskodhat a paksi 5. és 6. blokkok létesítési engedélykérelmei felett.

Babics Péter: a szerződésben szereplő név valószínűsíthetően Babics Péter Pált takarja, miután Babics Péter néven nukleáris biztonsági szakértőt nem találtunk, Péter Pál keresztnévvel viszont igen. Jelenleg az OAH nukleáris biztonsági felügyelője, illetve – a szervezet honlapja szerint – 1991 óta dolgozik a hivatalban. Őt tavaly márciusban a fejlesztési miniszter negyedmagával, március 15. alkalmából kitüntette. Az ez alkalomra írt méltatás szerint Babics tevékenysége „az OAH-ban végzett hatósági felügyeleti munka minden részére kiterjed.”

A szerződésben szereplő Tóth András esetében a véletlen névazonosság nem zárható ki, a szakértői nyilvántartásban szereplő Tóth András Ferencről nem tudni bővebbet. Az OAH-nak korábban volt Tóth András nevű munkavállalója: 2010-ben, egy konferencián az új reaktorok engedélyezéséről tartott előadást, 2002-ben pedig mint a hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságának főosztályvezetője szakértett egy akkori amerikai reaktorproblémát. A rendelkezésünkre álló információk alapján nem tudtuk egyértelműen tisztázni, kit takar a szerződésben szereplő név, és hogy a szerződéskötés-megvalósítás idején, illetve jelenleg az OAH alkalmazásában áll-e az érintett szakértő.

Hullánék felbukkanása a Paks II. előkészítési munkákra kötött szerződések között be kell indítsa  a vészvillogót. Minimum kérdéses, hogy az OAH munkatársai – akár az MTA kutatóintézetén keresztül is – leszerződhetnek-e (jobb esetben a szabadidejükben) bármilyen külsős, szakértői munkára egy atomerőmű-építési projektben.

Az OAH bemutatkozásában világosan leszögezi:Az atomenergia biztonságos alkalmazásával kapcsolatos egyik legfontosabb nemzetközi elvárás, hogy a felügyelő hatóság független legyen a termelői, tulajdonosi, szolgáltatói érdekektől és az atomenergia alkalmazásában érdekelt államigazgatási szervektől.”

Ennek fényében nemigen lehet olyan olvasata Hullánék munkájának, miszerint ők pusztán független iparági szakértőkként dolgoztak egy piaci szereplő megrendelésére – hiszen közben éppenséggel a legfontosabb felügyeleti hatóság tisztviselői voltak.

Egy atomerőmű esetében az engedélyeket kiadó hivatal szakértőinek függetlenségére még jobban kéne ügyelni, mint bármilyen más területen. Persze a megaberuházásokra jellemző módon sok pénzről van szó, azonban Paks II. esetében az életünk és biztonságunk foroghat kockán – nemcsak a sajátunk, de gyerekeink, unokáink jövője is. Ne feledjük, a fukusimai katasztrófa egyik oka volt, hogy a felügyelő hatóság nem végezte megfelelően a munkáját.

Annak érdekében, hogy biztosak lehessünk abban, hogy a hazai nukleáris ipar független felügyeletével és kontrolljával megbízott OAH-szakértők semmilyen módon nem érdekeltek a Paks II projektben, mindezek alapján

azt várjuk a szerződő felektől, a Paks II. Zrt.-től és az MTA-tól: hozzák nyilvánosságra, ki végezte el a szerződésekben meghatározott feladatokat.

Az OAH-tól pedig azt várjuk, hogy tisztázza, munkatársai részt vettek-e a feladatok megvalósításában, és ha igen, akkor ezt összeegyeztethetőnek tartja-e a hatóság függetlenségére vonatkozó elvvel.

A Greenpeace Magyarországnak nem szándéka a cikkben szereplő személyek rossz hírbe hozása. Célunk kizárólag annyi, hogy mindenki számára megnyugtató módon meggyőződhessünk Magyarország nukleáris biztonságának garanciáiról.

Bedolgozhat-e az Országos Atomenergia Hivatal munkatársa Paks II-nek? Tovább