Ma van a Oroszországban Cseljabinszk közelében található Majak nevű nukleáris komplexumban történt súlyos baleset 60. évfordulója. A Greenpeace szakértői ebből az alkalomból 2017 augusztusában a helyszínen végeztek vizsgálatokat, felmérve az 1957-es, illetve a további baleseteknek, valamint az üzemi kibocsátásokból származó szennyezésnek a máig tartó környezeti hatásait. Minderről jelentés is készült, ezt foglalom össze az alábbiakban röviden.
A napokban a Paks II minisztérium államtitkára, Aszódi Attila a blogján magyarázkodott, hogy milyen szempontok alapján döntöttek az orosz technológia mellett Paks II-höz. Érvelése jó néhány sebből vérzik, de ennél sokkal érdekesebbek azok a kérdések, amelyek automatikusan következnek az okfejtésből, és amelyekről mégsem beszél.
A héten az atlatszo.hu által nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján úgy tűnik, gondok lehetnek a Paksi Atomerőmű telephelyével. Az új paksi reaktorok engedélyezése miatt elvégzett földtani kutatásokból az derült ki: a telephelyen tízezer évnél fiatalabb földrengésekre utaló nyomokat is találtak a telephely környezetében a felszínen.
Süli János, az új paksi miniszter 2017. május 8-i sajtótájékoztatóján érdekes dolgok hangoztak el. Egyfelől beismert pár „apróságot”, amiről eddig sehogy, vagy máshogy beszéltek. Másfelől pedig olyan kijelentéseket tett, amelyek további magyarázatra szorulnának. A kijelentéseket ráadásul árnyalták a hét további eseményei: Varga Mihály és Lázár János nyilatkozatai, főleg a finanszírozás kérdésében, csak tovább növelték a zavart.
Egy 2017. áprilisi interjúban Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tett néhány különös állítást a paksi bővítésről. Itt összeszedtünk pár pontot, ahol szerintünk érdemes árnyalni a kijelentéseket.
© JÁRDÁNY Bence/Greenpeace
Paks II megépítéséhez állami támogatásra van szükség, állapította meg ma az Európai Bizottság. A döntés rácáfol a kormány eddigi nyilatkozataira, miszerint nincs állami támogatás az új atomerőműben. [1] A Greenpeace Magyarország megbízásából készült független elemzés szerint piaci körülmények között az erőmű hosszú távon is életképtelen lenne, ezért a magyar adófizetőknek évtizedekig forintszázmilliárdokkal kéne támogatnia Paks II-t. Az Unió által támasztott feltételekkel még tovább növekedtek a projekt kockázatai és várható veszteségessége.
A kormány hiába tagadta éveken át, az Európai Bizottság (EB) mai döntéséből egyértelműen kiderül: állami támogatásra van szükség az új paksi atomerőmű megépítéséhez. Az EB-döntés egybevág a Greenpeace Magyarország megbízásából készült Candole Partners-tanulmány következtetéseivel, mely azt is kimutatta, hogy Paks II üzemeltetéséhez akár évi 285 milliárd forint állami támogatásra is szükség lehet. [2] Ezt az összeget a magyar adófizetők fizetnék meg, miközben ugyanennyi pénzből évente akár 253 000 hazai háztartás áramszükségletét is meg lehetne oldani napelemekkel. [3] Paks II piactorzító hatása miatt azonban a megújuló energiaforrások nem tudnának megfelelő mértékben terjedni hazánkban. [4]
Paks II csak tovább növelné az ország már amúgy is súlyos orosz energiafüggőségét, [5] miközben a megújuló energiarendszerek kiépítésével Magyarország a megújulók és az energiafüggetlenség pályájára állhatna. [6] Hasonlóképpen gondolkoznak erről az állampolgárok is: egy 2016-os reprezentatív közvélemény-kutatás szerint kétszer annyian ellenzik, hogy Paks II orosz állami vállalat által, orosz hitelből épüljön meg, mint amennyien támogatják; továbbá a magyarok kétharmada a megújuló energiaforrásokat részesítené előnyben, [7] a világtrendekkel összhangban. [8]
„Az állami támogatás azt jeleni, hogy az új atomerőművet a magyar lakosságnak kéne megfizetnie. Az Unió által támasztott feltételekkel pedig tovább növekedtek a projekt kockázatai és várható veszteségessége. A mai brüsszeli döntés még egyértelműbbé teszi: Paks II-t nem szabad megépítenie Magyarországnak” – mondta Perger András, a Greenpeace Magyarország energiakampány-felelőse.
Illusztráció: Aktivisták vetítenek az atomenergia veszélyeire figyelmeztető üzeneteket Spanyolországban
Jegyzetek:
[1] Miniszterelnökség: Paks II nem tartalmaz állami támogatást:
http://nrgreport.com/cikk/2016/02/11/miniszterelnokseg-paks-ii-nem-tartalmaz-allami-tamogatast
[2] Paks II súlyos gazdasági veszteségeket jelentene Magyarországnak: http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Paks-II-Candole/
[3] Paks II évi 285,2 milliárd forint veszteséget jelenthet Magyarországnak – ennyi pénzből 253 000 háztartás áramszükségletét lehetne megoldani napelemekkel https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/27093700510/in/album-72157666566886303/
[4] A Candole-tanulmány 5.6. fejezete Paks II kiszorító hatásairól: http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/NPP%20Paks%20II%20Candole.pdf
[5] 80% energiafüggőség?! Biztos, hogy jó irányba haladunk?
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/80-energiafuggseg/
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Hatterinformacio-Bizalomvesztes-es-szankciok-Oroszorszaggal-es-a-Roszatommal-szemben/
[6] Állampolgárok termelhetnék meg az EU áramszükségletének 45%-át 2050-re
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Allampolgarok-termelhetnek-meg-az-EU-aramszuksegletenek-45-at-2050-re/
[7] A Greenpeace Magyarország megbízásából a Medián 2016. decemberben végzett közvélemény-kutatása, a magyar lakosságra reprezentatív 1200 fős mintára:
https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/albums/72157678788112222
[8] Eurostat:
http://ec.europa.eu/eurostat/web/energy/data/shares
Korábbi sajtóközleményeink a témában:
A magyaroknak továbbra sem érdeke Paks II megépítése
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/A-magyaroknak-tovabbra-sem-erdeke-Paks-II-megepitese/
Magyarok–Paks II: 2–0, Újabb vereség Brüsszelben: az EU részletes vizsgálatot indít tiltott állami támogatás miatt Paks II ügyében:
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/MagyarokPaks-II-20/
Paks II: 60 év függőség
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Orban-Putyin-Paks-II-rl/
Magyarok–Paks II: 1–0 – Az EU kötelezettségszegési eljárást indít a közbeszerzés elmaradása miatt
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Magyarok-PaksII-1-0/
Paks II súlyos gazdasági veszteségeket jelentene Magyarországnak:
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Paks-II-Candole/
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Paks-II-Candole/sajtohatteranyag/
Paks II akár évi 285 milliárd forintjába is kerülhet a magyar államnak, állítja a Candole Partnersnek [1] a Greenpeace felkérésére készített tanulmánya, mely a tervezett paksi bővítést vizsgálja pénzügyi, gazdasági szempontból. A tanulmány rámutat: nincs olyan forgatókönyv, mely szerint Paks II gazdaságos lenne, valamint az atomerőmű-bővítés ellehetetlenítené Magyarországon a jövő fő energiaforrásának számító megújulók terjedését is. A Greenpeace mindezek alapján azt várja a magyar kormánytól, hogy hagyjon fel az energiapiacot centralizáló, orosz függést okozó, drága és veszélyes Paks II tervével, és a világtrendekkel összhangban támogassa a decentralizált megújuló energiarendszerek terjedését.
A Candole Partners tanulmánya Paks II várható kiadásait és bevételeit veti össze a kormány megbízásából készült „Rothschild-tanulmány” adataival, [2] a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb áramár-előrejelzéseivel, valamint a francia számvevőszék referenciaértékeivel számolva. [3] A megtérülési ráta a tanulmányban felvázolt hat forgatókönyv mindegyikében alatta marad a tőkeköltségeknek. [4] [5]
Az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának is megküldött Candole-tanulmány arra a következtetésre jut, hogy Paks II kizárólag a „Rothschild-tanulmányban” használt irreálisan magas világpiaci áramárakkal lenne költséghatékonyan megvalósítható. [6] Reális adatokkal számolva viszont kimutatható, hogy Paks II felépüléséhez és üzemeléséhez állami támogatásra van szükség, melynek mértéke forgatókönyvtől függően akár a 285 milliárd forintot is elérheti. [7] Vagyis a kormány megbízásából készült „Rothschild-tanulmány” téved: az új erőmű működtetése sem pénzügyi, sem energetikai szempontból nem jó beruházás.
Paks II ügyében jelenleg mélyreható vizsgálatot folytat az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága, tiltott állami támogatás kérdéskörében. [8] A Candole-tanulmány bemutatja, hogy egy új, állami támogatással felépülő és működő atomerőmű – függetlenül attól, hogy az MVM vagy más állami cég tulajdonában áll – a magyar állam piaci erőfölényének növelésével súlyosan torzítaná a magyar energiatermelési piacot. [9] A befecskendezett állami támogatással az atomenergia versenyelőnybe kerülne, kiszorítva a nukleáris energia alternatíváit is a magyar energiapiacról. [10] Álláspontunk szerint ezért a hatályos uniós jogszabályok tükrében Paks II finanszírozása tiltott állami támogatásnak minősül.
„Ahelyett, hogy a világtrendekkel összhangban a megújuló energiatermelésbe fektetne a kormány, a Paks II projekttel piacilag és adminisztratív szempontból is (lásd napelemadó, széltender leállítása stb.) ellehetetlenítené megújuló energiahordozók elterjedését. Ahogy a Candole-tanulmányból is látszik, a projekt komoly gazdasági hátrányt okozna az országnak, tekintettel a megújulók árának várható folyamatos csökkenésére. Így Paks II nemcsak Oroszországnak szolgáltatná ki évtizedekre hazánkat, de még Magyarország versenypiaci helyzetét is rombolná a nemzetközi energiapiacokon” – nyilatkozta Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse.
A „Candole-tanulmány” – NPP Paks: Economic Feasibility, Impact on Competition and Subsidy Costs, Candole Partners, May 2016:
http://greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/NPP%20Paks%20II%20Candole.pdf
Háttéranyag a sajtónak
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Paks-II-Candole/sajtohatteranyag/
Kérdések és válaszok
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Paks-II-Candole/K-V/
Infografika és fotók az előadásokról
https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/27093700510/in/album-72157666566886303/
Candole-tanulmány konklúziója magyar nyelven
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Paks-II-Candole/kovetkeztetesek/
A Candole Partners prezentációja
http://greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/Candole%20Partners%20presentation%202016%2005%2026.pptx
A Candole Partners céges referenciái
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/Candole_References_HU.pdf
Jan Ondřich önéletrajza
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/CV_Jan_Ondrich_HU.pdf
Jan Ondřich, a Candole Partners szakértőjének előadása, 2016. május 31.
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/160531_Paks_II_Jan_Ondrich_eloadasa.pdf
Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelősének előadása, 2016. május 31.
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/160531_Paks_II_Perger_Andras_eloadasa.pdf
Jegyzetek:
[1] A Candole Partners a kelet-közép-európai régió energetikai beruházásaira szakosodott energetikai-közgazdasági elemző intézet.
http://greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/Candole%20Partners%20presentation%202016%2005%2026.pptx
[2] a Kormány megbízásából a Rothschild-bankház által készített tanulmány: http://www.kormany.hu/download/a/84/90000/2015%20Economic%20analysis%20of%20Paks%20II.pdf
[3] A Candole-tanulmány a költségek tekintetében a magyar kormány megbízásából készült „Rothschild-tanulmányban” szereplő adatokat használja, annak érdekében, hogy könnyebben összehasonlíthatóak legyenek a két tanulmány eredményei. A bevételeknél a Candole-tanulmány saját fejlesztésű árképzési modelljét használja. Az egyes forgatókönyvek felvázolásához továbbá alkalmazza a Francia Számvevőszéknek a nukleáris energia költségeire vonatkozó számításaiban szereplő referenciaértéket és a Nemzetközi Energiaügynökség 2015-ös előrejelzéseit. Lásd 2. fejezet (5. o.): http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/NPP%20Paks%20II%20Candole.pdf
[4] A hat forgatókönyvet a tanulmány 4.4 fejezete mutatja be (lásd 15–21. o.: http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/NPP%20Paks%20II%20Candole.pdf
[5] Paks II belső megtérülési rátája forgatókönyvtől függően 1,7-6,7%, mely a tőkeköltség (WACC) alatt marad. Ez azt mutatja, hogy a projekt minden felvázolt forgatókönyv szerint veszteséges. A tervezett atomerőmű még a „Rothschild-tanulmányban” használt, a tőkeköltségre és a gazdaságos élettartamra vonatkozó, meglehetősen optimista becslésekkel számolva sem térülne meg, még a feltételezett 60 éves élettartam alatt sem. Lásd: 4.3. fejezet (14. o.): https://greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/NPP%20Paks%20II%20Candole.pdf
[6] A „Rothschild-tanulmány” úgynevezett „overnight” beruházási költségekkel dolgozik, figyelmen kívül hagyva az építési szakaszra eső finanszírozási költségeket, valamint a kiadások és a bevételek közötti eltérést. A kormány megbízásából készült tanulmány továbbá nem számol azzal, hogy az első tíz évben a projektből bevétel nem, kizárólag csak kiadás keletkezik. (A kiadások közé tartoznak a 12,5 milliárd eurós építési és fejlesztési költségek, plusz a finanszírozási költségek.) Mindemellett a tanulmány a NERA, a BMWi és a Nemzetközi Energiaügynökség mára elavult árelőrejelzéseit használja, és irreálisan magas, túlbecsült árgörbét alkalmaz. Lásd: 4.1. fejezet (7. o.): https://greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/NPP%20Paks%20II%20Candole.pdf
[7] A szükséges éves támogatás mértéke forgatókönyvtől függően 14 milliárd és 285 milliárd forint közötti összegre tehető. A legvalószínűbb forgatókönyvek alapján ez évi kb. 180 milliárd vagy 285 milliárd forintos támogatási igényt jelent. Lásd 4.5. fejezet (22. o.): https://greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/NPP%20Paks%20II%20Candole.pdf
[8] A Versenypolitikai Főigazgatóság levele a Magyar Kormány számára a vizsgálat megindításáról:
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=uriserv:OJ.C_.2016.008.01.0002.01.HUN&toc=OJ:C:2016:008:TOC
[9] Jelenleg a magyar állam erőfölényben van a magyar energiatermelési piacon. Ez a dominancia tovább növekedne Paks II üzembe helyezésével. Lásd 5.4. (33. o.) és 5.5. (34. o.) fejezet: https://greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/NPP%20Paks%20II%20Candole.pdf
[10] Paks II kiszorító hatása egyrészt abból fakad, hogy a Paks II projekttel a magyar állam hatalmas tőkét fektetne be a piacon, amivel a piaci szereplők befektetéseit szükségtelenné vagy nem jövedelmezővé tenné. Továbbá annak érdekében, hogy a kormány megfelelő áron tudja értékesíteni a drágán termelt atomenergiát, akadályokat gördíthet a megújulók terjedése elé, mint azt több hazai és nemzetközi példa is mutatja (lásd a napelemadót, a széltender leállítását stb.). Lásd 5.6. fejezet (37. o.): https://greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/NPP%20Paks%20II
