Valóban dolgoztak az Országos Atomenergia Hivatal munkatársai Paks II.-nek a G7 cikke szerint. A Paksamétán a napokban írtuk meg, hogy a K-Monitor által nyilvánosságra hozott szerződések alapján felmerült a gyanú, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) munkatársai (Hullán Szabolcs, jelenlegi főigazgató-helyettes, valamint Babics Péter Pál és Tóth András) dolgoztak az MVM Paks II. Zrt.-nek, még 2013-ban.
Az információt a www.g7.hu online portál cikkében megerősítette, miután az MTA, az OAH és a Paks II. Zrt. megkeresésükre kijelentette, hogy a munkavégzésekre a szerződések szerint került sor: azaz, az OAH munkatársai végezték el a munkát Paks II. számára, amire az MVM Paks II. Zrt. az MTA Energiakutatóval szerződött.
Az álláspontunk egyértelmű: az ország nukleáris biztonságát felügyelő hatóság szakemberei nem lehetnek semmilyen formában érdekeltek egy olyan atomerőmű-építési projektben, amelyről dönteniük kell.
Hol hibádzik a hatóság érvelése?
A hatóság a G7 megkeresésére több érvvel is védekezett, ezek szerintünk elbeszélnek a valódi kérdések mellett.
- Az OAH szerint a munkatársai a dokumentumokat kizárólag szakmai szempontból véleményezték, azok elkészítésében nem vettek részt.
Irrelevánsnak tartjuk, hogy mi volt a munkavégzés tartalma, mivel szerintünk az OAH munkatársai egyáltalán nem dolgozhattak volna az MVM Paks II. Zrt.-nek. A cég ugyanis atomerőmű építését tervezte, és mint ilyen, várható volt, hogy az OAH ügyfelévé fog válni. - A Hivatal úgy érvel, hogy Babics Péter és Tóth András időközben nyugdíjba vonultak, így az új blokkokhoz kapcsolódó engedélyezési eljárásokban sem vettek részt.
Amennyiben a mára nyugdíjazott munkatársak ténylegesen nem dolgoztak Paks II. engedélyezésén (Babics esetében ez nem egyértelmű, egy tavaly márciusi beszámoló szerint még az OAH aktív munkatársa volt), az még nem jelenti azt, hogy nem volt összeférhetetlen a tevékenységük. Az MVM Paks II. Zrt. akkori tulajdonosa az az MVM Zrt. volt, amely egyben a Paksi Atomerőműnek is a tulajdonosa. Mivel az atomerőmű felügyelete és engedélyezése értelemszerűen az OAH hatásköre, így az OAH mindhárom nevesített, érintett munkatársa (tehát a jelenleg aktív Hullán Szabolcs is) úgy dolgozhatott 2013-ban és utána is az MVM megbízásából, hogy közben az MVM működő atomerőművének a felügyeletét is ellátta. - A Hivatal az érintettek közül a jelenleg egyetlen aktív munkatársa, a főigazgató-helyettesként a Paks II. engedélyezését felügyelő Hullán Szabolcs esetében úgy látja, hogy az összeférhetetlenségi probléma azért nem áll fenn, mert a munkavégzés idején (2013) az MVM Paks II. Zrt. még nem volt az OAH ügyfele, ez csak 2014 áprilisa óta áll fenn.
Ez az érvelés szerintünk több szempontból is problémás. Arra a 2. pontnál kitértünk, hogy az összeférhetetlenség kérdése Paks I esetében is fennáll. Paks II. esetében pedig józan ésszel is belátható, hogy legalábbis kérdéseket vet fel, ha egy hatóság vezető munkatársa olyan cég engedélykérelmeinek elbírálását felügyeli, amely cégtől korábban pénzt fogadott el - mégha a pénzt a munkavégzés ellenértékeként is kapta.
Van erre jogszabály?
Álláspontunk szerint azzal, hogy az OAH munkatársai munkát végeztek az MVM Paks II. Zrt-nek, sérülhetett az Európai Tanács 2009/71/Euratom Irányelve (a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról; módosította a 2014/87/Euratom Irányelv) 5. cikkének 2. pontja. Ez ugyanis kimondja:
(2) A tagállamok biztosítják, hogy a hatáskörrel rendelkező szabályozási hatóság a hatósági döntéshozatal során függetlenül, indokolatlan befolyásolástól mentesen járhasson el. E célból a tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti rendszer előírja, hogy a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság:
a) funkcionálisan elkülönüljön a nukleáris energia népszerűsítésében vagy hasznosításában érintett minden más szervtől vagy szervezettől, és hatósági feladatai végzése során ne kérjen, illetve ne fogadjon el utasítást ilyen szervtől vagy szervezettől.
Magyarországon az OAH munkatársai őrködnek az ország nukleáris biztonságát garantáló szabályok betartása felett. Az ő feladatuk, hogy
- garantálják a magyar, illetve a szomszédos országok állampolgárainak biztonságát;
- biztosítsák, hogy a nukleáris létesítmények (atomerőművek, kutatóreaktorok), valamint a radioaktív anyagokat kezelő intézmények betartják a szabályokat.
Az OAH esetében alapvető követelmény, hogy az általuk felügyelt intézményektől való függetlenségük mindenkor biztosított és egyértelmű legyen, és feddhetetlenségükön ne essen csorba.
Mindezek miatt ma nyílt levélben arra kértük az OAH főigazgatóját, Fichtinger Gyulát, hogy sürgősen tisztázza a felmerülő kérdéseket, és oly módon orvosolja a helyzetet, és hozzon intézkedéseket annak érdekében, hogy az OAH függetlensége a jövőben ne kérdőjeleződhessen meg.
A Greenpeace Magyarországnak nem szándéka a cikkben szereplő személyek rossz hírbe hozása. Célunk kizárólag annyi, hogy mindenki számára megnyugtató módon meggyőződhessünk Magyarország nukleáris biztonságának garanciáiról.
