Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) reagált az általunk múlt héten nyilvánosságra hozott tanulmányra. Az elemzést a bécsi Természettudományi és Élettudományi Egyetem (Universität für Bodenkultur) Biztonsági és Kockázati Tudományok Intézete készítette arról, hogy – tekintettel a Finnországba és Magyarországra tervezett új orosz reaktorokra – milyen szintű biztonságot garantálnak számunkra a hazai jogszabályok, illetve a nukleáris biztonság felett őrködő hatóság, az OAH. A tanulmány eredményei alapján Magyarország jóval Finnország alatt teljesít a nukleáris biztonság terén, ami az új reaktorok engedélyezését illeti. Az alábbiakban közöljük a vezető szerző, dr. Nikolaus Müllner válaszait az OAH megjegyzéseire.
Universität für Bodenkultur Wien. Fotó: Martin Gerzabek
Állítás: „2018. július 4-én a Greenpeace tanulmányt tett közzé, amely részletesen foglalkozik a hazai nukleáris szabályozással, illetve az Országos Atomenergia Hivatallal, leginkább a 2015-ben a teljes hatósági rendszert felülvizsgáló, Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által végrehajtott IRRS-misszió megállapításaira alapozva. A tanulmány főként a 2015-ös állapotot rögzíti, ezáltal teljesen elavult, az azóta történt jelentős változásokról, fejlődésről nem vesz tudomást.”
Válasz: Valóban figyelembe vettük a NAÜ-misszió jelentését, ez igaz, de a tanulmány főként az OAH helyzetének és szabványainak a NAÜ követelményeivel való összehasonlításán alapozódik. A tanulmány alapját csak a hivatalos, nyilvánosan elérhető dokumentumok képezték. Így a tanulmány koncepciójából fakadóan bármilyen fejlődés, ami még mindig a megvalósítás fázisában van, és nem dokumentálták, nem tudtuk figyelembe venni.
Állítás: „Továbbá előfordul, hogy félre-, vagy szakmailag rosszul értelmezik a NAÜ előírásait.”
Válasz: Emberek vagyunk, és mint emberek, hibázhatunk, ezért nem zárható ki, hogy félreértelmezés történt. Mindazonáltal, ezt valószínűtlennek tartjuk, mivel körülbelül 20 év tapasztalatunk van a nukleáris biztonság területén. Jómagam Ausztria képviselője vagyok a NAÜ Nukleáris Biztonsági Szabványügyi Bizottságában, így közvetlenül vagyok érintett az összes szabvány publikálás előtti felülvizsgálatában. Hasznos volna, ha pontosabban megjelölnék, hol lát az OAH félreértelmezést.
Állítás: „A szerző semmilyen formában nem kereste meg az OAH-t, pedig örömmel jeleztük volna mindazon eredményeket, amelyeket az elmúlt években kemény munkával, konkrét akciótervre alapozva elértünk azokon a területeken, amelyeket vizsgáltak.”
Válasz: A tanulmány kitűzött célja annak áttekintése volt, hogy milyen információkat lehet kinyerni pusztán a hivatalosan közzétett jelentésekből. Azt akartuk megnézni az átláthatóság tesztjeként, hogy egy érdeklődő állampolgár, akinek vannak ismeretei a területről, de nincsenek bennfentes információi, mit tudhat meg egy olyan atomerőmű-projektről, ami érintheti őt. Azaz a tanulmány koncepciójából adódóan nem vonhattunk be további forrásokat (például szóbeli közléseket) a tanulmányba.
A tanulmány vezető szerzője: dr. Nikolaus Müllner
Fizikus, a bécsi Természettudományi és Élettudományi Egyetem (Universität für Bodenkultur) Biztonsági és Kockázati Tudományok Intézetének vezető kutatója és igazgatóhelyettese. Az International Nuclear Risk Assessment Group elnöke; 2013–20 között Ausztria képviselője a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség Nukleáris Biztonsági Szabványügyi Bizottságában, valamint az osztrák Fennntarthatósági és Idegenforgalmi Minisztérium tanácsadója. Kutatási területei: nukleáris biztonság; nukleáris létesítmények engedélyezése; determinisztikus és probabilisztikus biztonsági elemzések; súlyos balesetek; megújuló energiaforrások; termo-hidraulikus rendszerek általános modellezése.
