Az elmúlt napokban kiderült, hogy továbbra is süllyed a paksi 4-es reaktor. Ez nagyon látványosnak hangzik, ám valójában mára milliméteres nagyságrendről beszélünk. A kérdés, hogy számít-e ez.
Az atomerőművekben gátak sorára van szükség, hogy még a legszélsőségesebb körülmények között is megakadályozhassák a reaktorban lévő anyagok környezetbe jutását. A gátak mindegyikének folyamatosan működőképesnek és tökéletes állapotúnak kell lennie. Extrém körülmények – mint szélsőséges időjárási esemény, árvizek, szabotázs vagy terrorakciók – bármikor történhetnek.
A paksi atomerőmű alapköve. Fotó: Barna Rovács (Rovibroni) (Own work) [GFDL or CC BY 3.0], via Wikimedia Commons
Rés a pajzson?
Ezen gátak egyike maga a reaktort körülvevő épület. Ha a talaj süllyed az épület alatt, azt sosem egységesen teszi. Ez feszültséget okoz az alaplemezben: abban a betonlemezben, ami az atomerőmű alapját képezi. Ez pedig apró repedéseket okozhat.
Ezekből lehetnek aztán azok az apró repedések, amelyek egy esetleges súlyos baleset esetén a radioaktív anyagok egyik környezetbe vezető útjává válhatnak. Emellett hozzájárulhatnak a beton öregedésének felgyorsulásához is.
Ugyanez érvényes az atomerőmű falaira. Az altalaj akár igen kis mértékű változásai feszültségeket válthatnak ki az alaplemezben vagy a falakban, ami hajszálrepedések megjelenéséhez vezethet a betonban. Az erőmű üzemeltetőjének és a hatóságnak nyomon kell követnie ezeket a változásokat.
De mennyit süllyedt eddig Paks? Pontos értéket nem tudunk, és a rendelkezésre álló adatok körül van némi kavarodás. Paks II környezeti hatástanulmánya a 13.6-os fejezetben tárgyalja a kérdés. A dokumentum szerint míg a többi blokk ~55-58 mm-t süllyedt a 80-as évek végéig, az 1970-80-as évekbeli építésüket követő első néhány évben, addig a 4. blokk 72,6 mm-t
Ehhez képest egy tegnapi sajtótájékoztatón az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója azt mondta, az elmúlt 30 éves üzemideje során 2,4 cm-t süllyedt a 4-es reaktor. Ezt az ellentmondást (72,6 kontra 24 mm) nem tudjuk biztosan feloldani; valószínűleg eltérő időintervallumról van szó (mivel a blokkok építésének és üzemeltetésének ideje értelemszerűen nem esik egybe). Az atomerőmű szerint a jelenlegi süllyedési ráta 0-1 mm között van évente.
Mindenesetre, az erőmű és a hatóság szerint az adatok és a trendek ismertek, az elemzéseket, a prognózist elvégezték, nem kell problémára számítani. Ennél azonban jelenleg sokkal aktuálisabb kérdés, hogy
mi történik, ha megkezdődik Paks II két új blokkjának építése? Azokat ugyanis pont a süllyedés által leginkább érintett 4-es blokk közelében tervezik felépíteni. Márpedig az építkezés és az új reaktorok fokozhatják a süllyedés mértékét.
Amikor a süllyedési problémával terhelt erőműhöz közel egy másik erőművet építenek, akkor az új erőmű már csak a puszta tömege miatt is befolyásolni fogja az altalaj mozgásait. Ez a fentebb leírt dinamikát ronthatja.
Ennél is fontosabb lehet az új reaktorok építése: ennek során a munkagödrökből ki kell szivattyúzni a talajvizet, ami várhatóan jelentős hatást fog gyakorolni az épületek mozgására.
A kérdés súlyát jelzi, hogy az atomerőmű már meg is rendelte a szükséges vizsgálatokat, hogy felmérjék a lehetséges hatásokat és a meghatározzák a szükséges intézkedéseket.
Számít néhány újabb milliméter?
Nyilvánvalóan nagyon fontos, hogy a süllyedés kérdését az üzemeltető és a hatóság komolyan vegye, alaposan vizsgálja és nyomon kövesse elsősorban a leginkább érintett 4-es reaktor, de a többi három üzemelő blokk alaplemezének és falainak stabilitását – különös tekintettel azokra a hatásokra, amiket Paks II építkezése okoz. De ugyanígy számolni kell maga a két újonnan tervezett blokk süllyedésével is.
Okozhat-e a további süllyedés olyan feszültségeket a reaktorépületekben, amelyek törésekhez vezethetnek? Okozhatja-e ez az épületek betonjának gyorsabb romlását? Bár amikor a süllyedésről van szó, a reaktorépületek méretéhez képest kis értékekről kell beszélni, a kérdés mégis komoly – a komoly kérdések pedig mindig számítanak.
Ir. Jan Haverkamp
Nukleáris energiaügyi és energiapolitikai szakértő
Greenpeace Közép és Kelet-Európa
Perger András
Klíma- és energiakampány-felelős
Greenpeace Magyarország
