Összefoglaló:
- Atomerőművek esetében az első számú játékszabály: egy ország nukleáris biztonságát felügyelő hatóság szakemberei nem lehetnek semmilyen formában érdekeltek egy olyan atomerőmű-építési projektben, amelyről dönteniük kell.
- Ennek ellenére felmerül a gyanú, hogy a mára közvetlen kormányzati irányítás alá vont volt MVM Paks II. Zrt. (mára csak Paks II. Zrt.) összesen 9,6 millió forintos keretszerződésében a hazai nukleáris ipar független felügyeletével megbízott Országos Atomenergia Hivatal (OAH) három munkatársa is megbízást kapott.
- Egyikük Hullán Szabolcs, az OAH főigazgató-helyettese, aki Paks II. új blokkjainak nukleáris biztonsági engedélyezéseit felügyeli.
- Ez csak egyike annak a 255 napvilágot látott szerződésnek, melyet az MVM Paks II. Zrt. kötött 2012 óta.
- A szerződéseket átnézve arra jutottunk: tisztázásra szorul, hogy mely, elvileg független szakértők dolgoznak a Paks II.-t építő állami cégnek. Az ország nukleáris biztonságáról van szó. A kérdés súlya egyértelmű: fukusimai katasztrófa egyik oka is az volt, hogy a felügyelő hatóság nem végezte megfelelően a munkáját.
Részese lehet-e a bíró a taktikai tervezésnek?
Mit szólnánk ahhoz, ha a világ egyik legjobb játékvezetőjéről, Mark Clattenburgről kiderülne, hogy a brit Leicester futballcsapat 2016-os bajnoki címéhez nemcsak az utólag bevallott módon járult hozzá, hanem azzal is, hogy a kiscsapat egész szezonra szóló taktikai tervéből is kivette a részét?
Hasonló helyzetnek tűnik Hullán Szabolcs esete, csak éppen a focipálya helyett egy olyan atomerőmű a „játéktér”, ahol az emberi mulasztások több évszázadra élhetetlenné tehetnek akár egész országnyi területeket. Hullánnál ugyanis felmerül a gyanú, hogy – áttételesen ugyan, de – 2013-ban szakértőnek szerződtette le az MVM Paks II. Zrt. A nukleáris biztonság területein kétségkívül szaktekintélynek számító Hullán azonban akkoriban az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) Felügyeleti Főosztályának vezetője volt, ma pedig már a hatóság főigazgató-helyettese. Hullán 2016-17 során részt vett Paks II. esetében a telephely engedélyezésében, illetve szerepet fog játszani majd az új blokkok létesítésének engedélyezésében – tehát annak eldöntésében, hogy Paks II. telephelye, valamint az erőmű tervei minden vonatkozó jogszabálynak, az ezekkel szemben támasztott nukleáris biztonsági követelményeknek megfelelnek-e.
Vagyis egy olyan hatósági felsővezetőről van szó, akinek függetlenségén nem eshetne csorba.
Az MVM Paks II. Zrt-vel korábban – feltehetően – ápolt szerződéses viszony azonban kételyeket ébreszt e téren.
A feladványok száma: 255
Tavaly szeptemberben, több mint két és fél évnyi kormányzati kitérő manőverezés után a Közérdekvédelmi Központ munkájának köszönhetően hozzáférhetővé és megtekinthetővé vált a szerződéshegy, melyet az MVM Paks II. Zrt. kötött 2016 végéig különböző szervezetekkel és szakértőkkel.
A K(orrupciós)-Monitoron keresztül nyilvánosságra hozott anyagokból mintegy 21 milliárd forint elköltése körvonalazható. A közvélemény annyit már tudhat e szerződésekből, hogy a közvetlen kormányzati irányítás alá vont, ma már Paks II. Zrt. (a nevéből elhagyva az MVM-et) több százmillió forintot költött el arra, hogy a Magyar Hírlaptól az Echo TV-n át a HVG-ig jó hírét keltse az új atomerőmű építésének.
A több ezer oldalnyi dokumentumtömeg részletesebb és alaposabb feldolgozása azonban még mindig várat magára. Ennek oka bizonyos fokig érthető: a szerződések zömének megértéséhez lényegében specialisták kellenek, mert olyan szakmai megállapodásokat és megrendeléseket tartalmaznak (ráadásul sokszor keretszerződés formájában, olykor határozatlan időre szólóan), melyek még a téma avatottjainak is fejtörést okoznak.
Bedolgoztak-e az OAH munkatársai az MVM Paks II. Zrt-nek?
Azt nem tudjuk, hogy a 255 nyilvánosságra hozott szerződés közül hány mögött van valódi, ár-érték arányosan is igazolható teljesítés. Az azonban legalább ennyire, ha nem még inkább aggasztó, hogy van olyan szerződés, mely mögött az amúgy független atomenergetikai hatóság magas rangú tisztviselői is beazonosíthatók.
Az Országos Atomenergia Hivatal a magyar nukleáris biztonság őrzője
Magyarországon az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) munkatársai őrködnek a nukleáris biztonság szabályainak betartása felett. Az ő feladatuk, hogy
- garantálják a magyar, illetve a szomszédos országok állampolgárainak biztonságát;
- biztosítsák, hogy a nukleáris létesítmények (atomerőművek, kutatóreaktorok), valamint a radioaktív anyagokat kezelő intézmények betartják a szabályokat.
Esetükben alapvető követelmény, hogy az általuk felügyelt intézményektől való függetlenségük mindenkor biztosított és egyértelmű legyen, és feddhetetlenségükön ne essen csorba.
A megbízó MVM Paks II. Zrt. és a megbízott OAH között rendre felbukkan az a Nukleáris Biztonsági és Energetikai Szakértői Konzultációs Testület (SZKT), mely aztán a tagjai között fel-/elosztotta a szakterületileg illetékes munkákat.
A 2012. december 11. és 2013. december 31. közötti időszakra kötött, összesen 9,6 millió forintos keretszerződés – mely a megnevezése szerint „közreműködés a nukleáris és energetikai SZKT munkájában a paksi telephelyen létesítendő új atomerőművi blokkokkal kapcsolódó nukleáris biztonsági és energetikai feladatok támogatásához” témában köttetett – négy szakembert nevez meg, akiket a speciálisan szükséges szakértelmük miatt jelöltek ki a feladatok elvégzésére: az MTA Energiakutató professzorát, Gadó Jánost (a KFKI Atomenergia Kutatóintézetének 2012-es beolvasztása előtti igazgatóját), valamint Hullán Szabolcsot, Babics Pétert és Tóth Andrást.
Mivel a szerződés nem specifikálja egyértelműen, pontosan kikről van szó, és az OAH sem teszi közzé alkalmazottainak névsorát és beosztását, ezért a megnevezett szakértőket nem lehet 100%-os biztonsággal beazonosítani. Mindenesetre a rendelkezésre álló információk alapján legalább két személy esetében merül fel a gyanú, hogy a szerződéskötés és az abban meghatározott feladatok teljesítése idején az OAH munkatársai voltak, vagy még jelenleg is azok.
- Hullán Szabolcs esetében nehezen képzelhető el véletlen névazonosság;
- Babics Péter – valószínűsíthető, hogy Babics Péter Pálról, az OAH nukleáris biztonsági felügyelőjéről van szó;
- Tóth András – elképzelhető, hogy az OAH korábbi főosztályvezetője lehet a megnevezett szakértő, róla azonban keveset lehet tudni, utoljára 2010-ből származik bejegyzés róla az OAH honlapjáról, amelyben az aktív állomány tagjaként említik.
Ebből a hármasból tehát legalább két személyről (Hullán Szabolcs és Babics Péter) valószínűsíthető, hogy az OAH munkatársaiként, mi több, a hatóság magas rangú tisztségviselőiként került a nevük a szerződésbe. Miközben a hivatal elsődleges feladata éppen a hazai nukleáris ipar független felügyelete és kontrollja lenne. Ezzel aligha fér össze, hogy az OAH vezető tisztségviselői az új atomerőmű-építés előkészítési projektjében munkát vállalhatnak.
A 9,6 millió forintos szerződés bár nem részletezi, hogy kinek, mennyit juttat, de a 4 főre leosztott 2,4 millió forintos „átlag” hogy, hogy nem éppen annyi, mint – a K-Monitor által közzétett szerződések alapján – még sok más szakértő kilátásba helyezett jussa volt.
Dolgozott-e Hullán, Babics, Tóth az MVM Paks II. Zrt. megbízásából?
A szóban forgó szerződést ugyan az MTA háttérintézményeként működő MTA Energiatudományi Kutatóközpont (MTA EK) írta alá, és annak munkatársai között nincsenek ott az OAH dolgozói, ám az átfedés mégis létrejöhetett azáltal, hogy a három szakember az MTA EK-n keresztül, annak szakértőjeként került a „feladatmegoldásba”. Nehezen elképzelhető, hogy erről az érintettek ne tudtak volna, különösen hogy a szerződő felek a 2013. január 23-án aláírt szerződésben kijelentik, hogy a feladatok végzését az MTA EK már kb. másfél hónappal korábban, 2012. december 11-én megkezdte.
Hullán Szabolcs: az OAH főigazgató-helyettese. 1992 óta dolgozik az OAH-nál, végigjárta a ranglétrát 2014-es kinevezéséig. A 2012-2013-ban a Felügyeleti Főosztály vezetőjeként dolgozó Hullán bábáskodhat a paksi 5. és 6. blokkok létesítési engedélykérelmei felett.
Babics Péter: a szerződésben szereplő név valószínűsíthetően Babics Péter Pált takarja, miután Babics Péter néven nukleáris biztonsági szakértőt nem találtunk, Péter Pál keresztnévvel viszont igen. Jelenleg az OAH nukleáris biztonsági felügyelője, illetve – a szervezet honlapja szerint – 1991 óta dolgozik a hivatalban. Őt tavaly márciusban a fejlesztési miniszter negyedmagával, március 15. alkalmából kitüntette. Az ez alkalomra írt méltatás szerint Babics tevékenysége „az OAH-ban végzett hatósági felügyeleti munka minden részére kiterjed.”
A szerződésben szereplő Tóth András esetében a véletlen névazonosság nem zárható ki, a szakértői nyilvántartásban szereplő Tóth András Ferencről nem tudni bővebbet. Az OAH-nak korábban volt Tóth András nevű munkavállalója: 2010-ben, egy konferencián az új reaktorok engedélyezéséről tartott előadást, 2002-ben pedig mint a hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságának főosztályvezetője szakértett egy akkori amerikai reaktorproblémát. A rendelkezésünkre álló információk alapján nem tudtuk egyértelműen tisztázni, kit takar a szerződésben szereplő név, és hogy a szerződéskötés-megvalósítás idején, illetve jelenleg az OAH alkalmazásában áll-e az érintett szakértő.
Hullánék felbukkanása a Paks II. előkészítési munkákra kötött szerződések között be kell indítsa a vészvillogót. Minimum kérdéses, hogy az OAH munkatársai – akár az MTA kutatóintézetén keresztül is – leszerződhetnek-e (jobb esetben a szabadidejükben) bármilyen külsős, szakértői munkára egy atomerőmű-építési projektben.
Az OAH bemutatkozásában világosan leszögezi: “Az atomenergia biztonságos alkalmazásával kapcsolatos egyik legfontosabb nemzetközi elvárás, hogy a felügyelő hatóság független legyen a termelői, tulajdonosi, szolgáltatói érdekektől és az atomenergia alkalmazásában érdekelt államigazgatási szervektől.”
Ennek fényében nemigen lehet olyan olvasata Hullánék munkájának, miszerint ők pusztán független iparági szakértőkként dolgoztak egy piaci szereplő megrendelésére – hiszen közben éppenséggel a legfontosabb felügyeleti hatóság tisztviselői voltak.
Egy atomerőmű esetében az engedélyeket kiadó hivatal szakértőinek függetlenségére még jobban kéne ügyelni, mint bármilyen más területen. Persze a megaberuházásokra jellemző módon sok pénzről van szó, azonban Paks II. esetében az életünk és biztonságunk foroghat kockán – nemcsak a sajátunk, de gyerekeink, unokáink jövője is. Ne feledjük, a fukusimai katasztrófa egyik oka volt, hogy a felügyelő hatóság nem végezte megfelelően a munkáját.
Annak érdekében, hogy biztosak lehessünk abban, hogy a hazai nukleáris ipar független felügyeletével és kontrolljával megbízott OAH-szakértők semmilyen módon nem érdekeltek a Paks II projektben, mindezek alapján
azt várjuk a szerződő felektől, a Paks II. Zrt.-től és az MTA-tól: hozzák nyilvánosságra, ki végezte el a szerződésekben meghatározott feladatokat.
Az OAH-tól pedig azt várjuk, hogy tisztázza, munkatársai részt vettek-e a feladatok megvalósításában, és ha igen, akkor ezt összeegyeztethetőnek tartja-e a hatóság függetlenségére vonatkozó elvvel.
A Greenpeace Magyarországnak nem szándéka a cikkben szereplő személyek rossz hírbe hozása. Célunk kizárólag annyi, hogy mindenki számára megnyugtató módon meggyőződhessünk Magyarország nukleáris biztonságának garanciáiról.
