A szeptemberi ruténiumszennyezés ügyében továbbra sem látunk tisztán. Bár a jelek arra utalnak, hogy a szennyezés Oroszországból származik, az orosz hatóságok és a Roszatom továbbra is hárítják a felelősséget. Aktuális magyarázatukat, miszerint egy lezuhant műhold okozhatta a radioaktív izotóp szétszóródását, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség már egy hónappal ezelőtt cáfolta – legalábbis a francia IRSN szerint.
Az IRSN ábrája a ruténiumszennyezés forrásának valószínű helyszínéről, 2017. november 9.
Elsőre annyira jelentéktelen eseménynek tűnt, hogy az európai sugármérő állomások zöme nem is tartotta fontosnak, hogy riadót fújjon az Európa felett szétterülő enyhe sugárzású felhő miatt. Aztán a francia állami sugárvédelmi és nukleáris biztonsági intézet, az IRSN mégis megtette, és azóta áll a bál. Sőt, a jelek szerint a Roszatom mind jobban belezavarodik annak kimagyarázásába, hogy nem tőle származik a ruténium-106-os izotópokat is tartalmazó légkörszennyezés.
Mint ismert, szeptemberben Európa felett ismeretlen eredetű radioaktív szennyezést mértek – amit először német és osztrák meteorológiai állomások észleltek. Csak annyi volt biztos, hogy nem atomerőművi balesetről van szó, illetve hogy a légkörben megnövekedett mennyiségű radioaktív ruténiumizotópot az Urál-hegység déli vidékeinek irányából fújta a szél.
Aztán a Greenpeace Oroszország adatkéréseinek köszönhetően kiderült, hogy kibocsátás Majakban történhetett, ahol a kiégett nukleáris üzemanyagokat is feldolgozó üzem működik – és mely a Paks II építésével megbízott Roszatom tulajdonában áll. Legalábbis a környezeti mérésekkel foglalkozó orosz állami intézmény, a Roszhidromet adatai azt mutatják, hogy a legnagyobb értékeket Majaktól néhány 10 km-re lehetett mérni, a környéken azonban nincs más olyan létesítmény, ahonnan származhatott volna.
December 8-án a Roszatom által felállított „intézményközi vizsgálóbizottság” (melyben az Orosz Tudományos Akadémia Nukleáris Biztonsági Intézete – az IBRAE – és a Szövetségi Orvosbiológiai Ügynökség is benne volt) megállapította: a Majak területére lokalizált szeptember végi kibocsátás forrása szerintük egy, a légkörbe visszatérő, elégett műhold lehetett – nem pedig egy, a nukleáris létesítményben bekövetkezett baleset.
Igen ám, csakhogy a műholdas teóriát az IRSN szerint már több mint egy hónapja elvetette a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, állítva: a kérdéses időpontban és területen nem zuhant le olyan műhold, ami ruténium-106-ot hordozott volna.
Az ügyben mindenesetre a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) is megkérdőjelezhető szerepet játszik. Az érintett lakosságnak elemi érdeke, hogy megbizonyosodhasson arról, hogy a hatóságok valóban akarják és tudják garantálni a biztonságukat a jövőben, a hatóságok titkolózása ezen nem segít.
Mégis, a NAÜ a műholdakra vonatkozó megállapítását nem hozta nyilvánosságra, így azt csak az IRSN közleményéből ismerjük. A sugárvédelemmel foglalkozó független francia szervezet, a CRIIRAD eddig hiába kérte ezen és olyan további, ruténiumszennyezéssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalát a NAÜ-től, amelyeket mindmáig csak a hatóságok számára tettek elérhetővé.
A kérdés végeredményben továbbra is az: ha nem a bűnbaknak kikiáltott, de valószínűleg sosemvolt lezuhant műhold, és nem is valamilyen másik intézmény (amire a vizsgálóbizottság sem utalt) a felelős a szennyezésért, akkor mégis mivel magyarázhatóak a Roszhidromet korábbi mérései, és honnan eredhet a szennyezés, ha nem Majakból?
A Roszatom a potenciális szennyezőforrások alapos feltérképezése helyett azt állította, hogy a jelenlegi szennyeződés radioaktivitási szintje nagyon alacsony, és az egészségre nem jelent veszélyt. Annak ellenére tette ezt, hogy az ügyet kirobbantó IRSN már novemberben rámutatott: a kezdeti ruténiumizotóp kibocsátási szint akár 100-300 terabecquerel is lehetett, és így – ha például ugyanez az eset Franciaországban történt volna – a forrás néhány kilométeres körzetében védelmi intézkedésekre lehetett volna szükség, a munkavállalók és a lakosság védelme érdekében.
Nincs biztonságos atomenergia
A Roszatom és az orosz hatóságok vonakodása, hogy megtalálják a szennyezés valódi forrását, rámutat a helyzet felelőtlen kezelésére. Nem az számít, hogy milyen alacsony most a sugárzási szint. A biztonságra törekvés egyebek mellett azt jelenti, hogy ha működési hibára derült fény egy nukleáris létesítmény, vagy bármilyen, radioaktív anyagokkal foglalkozó intézmény munkájában, akkor azt a hibát ki kell javítani, a dolgozók, a lakosság és a környezet védelme érdekében.
Érdekes egybeesés
És hogy még egy csavar legyen a történetben: az orosz kormányzati portálon megjelent egy tenderkiírás, melynek tárgya a Majak 30 ezer négyzetméternyi sugárszennyezett területének rehabilitációja. Az indoklás különös módon a 60 évvel ezelőtti katasztrófára hivatkozik, de a sugármentesítő takarítást ott rendeli el, ahonnan a szennyezés származhat.
Vannak olyan szakértők, akik reálisnak látják azt, hogy a ruténiumizotópok kiszabadulását okozhatta egy szűrőhiba is Majakban, a kiégett üzemanyagok reprocesszálását végző telepen. Erre a kérdésre blogunkon napokon belül visszatérünk!
